GYIK

Mennyire hőszigetel az EPS?

A hőszigetelés mértékénél kevéssé használható összehasonlítási adat, különböző falazóanyagok vastagságához történő viszonyítás. Ha például azt mondanánk, hogy 1 cm EPS hőszigetelő képessége megfelel kb. 12 cm vastag B 30-as téglafalnak, vagy, hogy egy B 30-as falazat hőszigetelő képessége megegyezik kb. 2,5 cm polisztirolhab hőszigetelésével, nem sokat tudtunk meg.

Ezért minden esetben az elérni kívánt hőszigetelő-képesség mértékét kell alapul venni és ahhoz hasonlítani a meglévő falazat (tető, vagy padló) hőszigetelő képességét. Amennyiben a vizsgált szerkezet nem felel meg a kívánt mértéknek, akkor hőszigetelni kell.

Minden MEPS gyártó által forgalomba hozott EPS lemez termék csomagolása tartalmazza az adott anyag hővezetési tényezőjét (λ, mértékegysége: W/mK), valamint hővezetési ellenállását (R, mértékegysége: m2K/W). Ezen értékek valamelyikének segítségével, illetve a tervezett szerkezet hőtechnikai adatai alapján számítható ki, a hőátbocsátási tényezője (U, mértékegysége: W/m2K).

A 2006 évtől bevezetett hőszigetelési követelményértékek:

  • falak esetén U ≤ 0,45 W/ m2K, javasolt érték 0,3. Utóbbi elérhető kb. 7-12 cm hőszigeteléssel, az adott szigetelendő fal fajtájától, típusától függően.
  • tetők esetében U ≤ 0,25 W/ m2K, javasolt érték 0,20. Utóbbi elérhető kb. 16-25 cm hőszigeteléssel, az adott szigetelendő tető fajtájától, típusától függően.
  • padlók esetében U ≤ 0,50 W/ m2K ami elérhető kb. 6-8 cm hőszigeteléssel, az adott szigetelendő padló fajtájától, típusától függően.

Tehát a szerkezet hőszigetelő képessége számítással határozható meg, mert a hőszigetelés mértékét befolyásolja az EPS lemez típusa, az anyag vastagsága, a többi szerkezeti elem (falazóanyag, vakolat, stb.), valamint az adott szerkezet elhelyezkedése (fal, tető, padló, stb.).

Milyen hőmérsékletet bír az expandált polisztirolhab?

A polisztirol hőre lágyuló anyag, ezért a hőmérséklet emelkedésével az anyag lágyulni, majd olvadni kezd. A hideget jól bírja, akár – 30-40 °C-on is megőrzi szilárdságát, rugalmasságát. A hőmérséklet emelkedésével kb. +75 °C-ig megtartja eredeti fizikai tulajdonságait, de ha már tartósan +80 °C feletti hőhatás éri, akkor lágyulni, majd olvadni kezdenek. Ezért a legmagasabb hőmérséklet amit tartósan elvisel +75°C.

Mennyire érzékeny a nedvességre?

Az EPS termékek nedvesség hatására nem károsodnak, környezetre, vagy egészségre ártalmas anyagok nem oldódnak ki belőle.

Az EPS lemezek nem zártcellás szerkezetűek (bár a lemezt alkotó gyöngyök igen), így képesek vizet felvenni. Ezért a termékeket csak nedvességtől védett helyeken célszerű alkalmazni.
Terepszint alatt, talajra kerülve csak a megfelelő vízszigetelés beépítése után alkalmazható, nedves technológiával készülő védő-, fedőrétegek esetén (aljzatbeton, esztrich) technológiai fóliával kell megvédeni az építési nedvességtől, mert ha ezt elhagyjuk, a táblák közé befolyó cementtej, cementhabarcs, megszilárdulás után hőhidat okoz, jelentősen lerontva a hőszigetelés hatékonyságát.

Nedvességterhelésnek kitett helyeken a zárcellás formahabosított EPS termékek, vagy az extrudált polisztirolhab termékek építhetők be, melyek nedves környezetben is megtartják hőszigetelő képességüket.

Penészedés

A penész legfontosabb életfeltételét a víz jelenti. A penészgombák spórái, száraz körülmények között is hosszú ideig életképesek, de mivel nem mutatnak életjelenséget, nem szaporodnak, így nem jelentenek nyilvánvaló veszélyeket. (Maga a penész spóra fajtájától, koncentrációjától függően önmagában is lehet allergén!) Ahol megfelelően (egészségesen) száraz a környezet, és a felületek, ott a penész nem képes élettevékenységet folytatni.

Fontos tudni: ahhoz, hogy nedvességről beszéljünk, nem kell olyan mértékű vizesedésre gondolni, ami látható. Már 75%-ot elérő felületi páratartalom esetén megkezdődik a kondenzáció, párakicsapódás az építőanyagok kapillárisaiban. Ez a nedvesség már elégséges a penész élettevékenységéhez, szaporodásához.

Hőszigeteléssel és megfelelő épülethasználattal (kellő légcsere, helyiségek- és épületszerkezetek megfelelő ki- és felfűtése, stb.) a penészedés elkerülhető.

Hőszigetelés belülről?
A belső oldali hőszigetelés általában nem célszerű. Több kockázattal jár, mint amennyi –esetlegesen – rövid távú előnyt jelent. Ha indokolt, akkor biztosítani kell, hogy a belső felületen, vagy még az ún. meleg oldalon kellő párafékezés, vagy párazárás készüljön.
Meg kell gátolni, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű helyekre, felületekre olyan mértékű nedvesség juthasson, ami ott képes kicsapódni (kondenzálódni) mert az állandósult nedves környezet táptalaja a penészgombáknak.

Fognak a falak lélegezni a szigetelés után?

A köztudatban szereplő „lélegző fal” kifejezés szakmailag helytelen. A falak ugyanis nem lélegeznek, viszont lehetnek nyitottak vagy zártak páratechnikai értelemben. Hangsúlyos a páratechnikai szó, ugyanis meg kell különböztetni a levegő mozgását megengedő, illetve a páravándorlást engedő falszerkezeteket.
Az előbbire példa lehet az, ha a rosszul illesztett téglák közül kispórolják a habarcsot, vagy ha a panelhézagok tömítése nem megfelelő. Ilyen falazat senkinek nem állhat érdekében, vagyis a légzárás minden homlokzati fal elengedhetetlen követelménye!

A falak légzárására nem minimális, hanem maximális követelményeket adnak meg. Egy jól kivitelezett fal légáteresztő képessége nem lehet nagyobb, mint 0,1 m3/(h*m2*Pa).

A páravándorlás már más kérdés. Bár a lakótér levegőjének páratartalma 97-98%-ban a szellőző levegővel távozik, a maradék 2-3 % szabad átjutását a falszerkezeten biztosítani kell. Erre azért van szükség, mert ha ezt meggátoljuk, párafeldúsulás lesz a szerkezetben, ami egy idő után nedvesedést, penészesedést is eredményezhet. Ezt kell tehát elkerülni a jól megkonstruált falszerkezetekkel. A helyesen alkalmazott polisztirolhab hőszigetelés és hőszigetelő rendszerek esetében pedig párafeldúsulástól nem kell tartani.

Hőátbocsátási tényező

Egy négyzetméter felületen , egy K (°C) hőmérsékletkülönbség hatására átjutó hőáram, W-ban. Mértékegysége W/m2K. Minél nagyobb a hőátbocsátási tényező, annál több energia áramlik át a szerkezeten. A hőátbocsátás megmutatja, hogy ha egy fal két oldala mögötti légtér közt a hőmérsékletkülönbség 1 °C, mekkora hőáram jut át a melegebb hely felől a hidegebb hely felé az 1 m2-es felületen keresztül. A hőáram megmutatja, hogy mennyi hő(energia) áramlik át egységnyi idő alatt a melegebb helyről a hidegebb hely felé.

Hőszigetelés belülről?

A belső oldali hőszigetelés általában nem célszerű. Több kockázattal jár, mint amennyi –esetlegesen – rövid távú előnyt jelent. Ha indokolt, akkor biztosítani kell, hogy a belső felületen, vagy még az ún. meleg oldalon kellő párafékezés, vagy párazárás készüljön.
Meg kell gátolni, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű helyekre, felületekre olyan mértékű nedvesség juthasson, ami ott képes kicsapódni (kondenzálódni) mert az állandósult nedves környezet táptalaja a penészgombáknak.

Milyen vastagon érdemes hőszigetelni a falakat?

A hőszigetelés vastagságának növekedése az energiaárak emelkedésével és a környezettudatos életmóddal együtt járó folyamat. Míg korábban (alacsony fűtési költségek mellett) beérték a 3-4 cm vastagságú hőszigetelő réteggel, addig mára már a rendeletek is legalább 8 cm-t írnak elő (szomszédos, hasonló klímájú fejlett országokban ez minimum 9-10 cm), a fal fajtájától függően. Például kő, vasbeton, vagy mészhomok téglából, illetve B 30-as téglából készült ház hőszigetelésekor a szigetelő réteg ideális vastagsága átlagosan 12 cm, tehát a 10-15 cm vastag szigetelés kiváló befektetés hosszú távon, többszörösen behozza az árát.

Ennél vastagabb réteg alkalmazása esetén már alacsony energiájú vagy passzívházakról beszélünk, mely építészeti szempontból is eltér, kevésbé elterjedt, környezetvédelmi szempontból azonban ideális. Egy átlagos családi házban tehát a legalább 10-15 cm vastag szigetelőréteggel akár 75.000 Ft is megtakarítható évente

Jól látszik, hogy a jó hőszigetelés 3-4 év alatt behozza az árát, majd hosszú évekig szolgálja az ott lakókat.

Hőszigeteléssel a penész ellen?

Mit tegyünk, ha a téglaház külső falai hidegek és a kapcsolódó falakon nedvesedés és penész alakul ki? A jó homlokzati hőszigetelés megoldást jelenthet a problémára, ha kiterjesztjük a lábazatra is, vagy legalább a padlósík alá 30 cm-rel. Így itt megszűnik a páralecsapódás és az ebből keletkező esetleges penészedés. A szakemberek azonban azt javasolják, hogy a hőszigeteléssel ne álljunk meg az eresz alatt, hisz ott is találhatók hőhidak, amik a kondenzációnak kedveznek. Hőszigeteléskor fontos figyelembe venni, hogy milyen a padlásfödém. Ha a hőszigetelés indító profilja a vízszigetelés alá kerül, akkor addig a magasságig míg el nem érjük a vízszigetelést zártcellás hőszigetelő anyagot (XPS, formahabosított EPS) kell beépíteni, azt követően folytatható a szigetelés a normál homlokzati anyaggal.
A módszer alkalmazásával télen a jobb hőszigetelésnek köszönhetően a fűtési költségek csökkennek, a nyári melegben növekszik a lakók komfortérzete, a penésznek pedig megfelelő beépítés és szellőzés esetén búcsút mondhatunk.

Családi ház építését tervezi és a kivitelező javasolta, hogy a 38-as Porotherm N+F falra a szigetelést pogácsaszerű ragasztással rakják fel és alul/felül szellőztessék ki. Vajon szabad hinni neki?

Sajnos a javaslat hibás, három szempontból is. Egyrészt a csak pontszerű ragasztás következtében a hőszigetelőtáblák szélei nem kerülnek rögzítésre. Így minden mozgásra (felmelegedés-lehűlés, szélnyomás-szélszívás) olyan feszültséggel és elmozdulással reagálnak a táblák, aminek következtében az illesztési hézagok felett a kéreg megreped és növeli a nedvesedés esélyét (csapóeső, páralecsapódás, stb.) Az így bejutó nedvesség rontja a hőszigetelő képességet és rohamos elhasználódást idéz elő. Másrészt amennyiben a hőszigetelőanyag mögött szabadon áramló levegő lenne, a hőszigetelés hatékonysága jelentősen lecsökkenne. Emellett a nyitott légrés szabad utat engedne rovaroknak, bogaraknak, nedvességnek, tűzterhelés esetén gyújtó hőhatásnak.
Összegezve, egy szabályosan megépített homlokzati hőszigetelés úgy készül, hogy a hőszigetelés előtt a falszélekre (ablakkávák, eresz alatt, attikafal fallefedése alatt, stb.) üveghálót kell ragasztani, majd azt a rákerülő hőszigetelés felületére átfedéses hálótoldással ragasztóba ágyazva átvezetni. A hőszigetelő táblák felragasztása perem + pontban történik, a felület minimum 40%-os mértékében. Az alsó fém indítóprofilba az első sor hőszigetelést úgy kell beilleszteni, hogy az úgynevezett peremragasztás kitöltse a profil hátlapja és a fal közötti rést.
Ebben az esetben nincs szükség semmilyen kiszellőző résre, sőt a fentiek alapján káros is, mert a falon átdiffundáló pára zavarmentesen képes átjutni ragasztón, hőszigetelésen és vakolaton egyaránt. Mindezt számítógépes modellezések, valamint az elmúlt három évtized sok millió négyzetméterén megvalósult szerkezetek zavarmentes működése is igazolja.