Műszaki ismertetők

Merész elképzelések a nulla széndioxid-kibocsátású jövő érdekében

A brit kormány 2050-re kitűzte a nulla szén-dioxid-kibocsátás elérését, ezért az építőipar egyre nagyobb nyomás alatt áll a környezetbarát építkezés tekintetében. A Green Life Buildings igazgatója arról beszél, hogy miért kell másképpen tekintenünk az expandált polisztirolra (EPS) és a betonra, ha valóban komolyan gondoljuk a szén-dioxid-csökkentést.

Nem tagadható, hogy a 2050-es nulla szén-dioxid-kibocsátás célja komoly kihívás, de a cél elérhető, ha már most elkezdjük a munkát. A nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságban sokkal nagyobb szükség lesz az energia hatékony építőanyagokra és szerkezetekre, ami azt jelenti, hogy az építőiparnak rövid és hosszú távon hatalmas lehetőségei vannak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

Ahhoz, hogy a lehető legjobb esélyt nyújtsuk a cél elérésére, több anyag értékelését is meg kell változtatni. Ez többek között vonatkozik az EPS és a beton termékekre is.

Változó felfogás

Sokszor megyünk vezérek, vélemény vezérek mögött, és gyakran nincs türelmünk elsajátítani az új elképzeléseket és változtatni előítéletünkön.

Ilyen hamis előítélet például, hogy az EPS és a beton negatív hatással vannak a környezetre. Ezzel szemben tény az, hogy a polisztirol a gyakorolja a legkisebb legkevesebb környezeti hatást (www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S036013231400393X ), és a beton a legalacsonyabb széndioxid-tartalmú építőipari termék. (www.giatecscientific.com/education/defending-concrete-most-sustainable-construction-material /).

A betonnal felmerülő számos kérdés jelzi, hogy a társadalom és az iparág nem érti teljesen a CO2-adatokat és nincs tisztában, hogy mit jelent az anyag karbon tartalma. Alapvető, hogy szét kell választani a cementet és a betont. Ha valaki azt mondja, hogy a beton rossz, akkor valójában a cementre gondol, de összességében a cement csak a betonba kerülő anyag ötödét teszi ki. A homok és kavics, a többi kulcsfontosságú összetevő, mindössze 1 g CO2-t tartalmaz kilogrammonként – még a fa sem bír ilyen jó értékkel.

Elképzelés az ökológiai otthonról

Eredmények, amelyek önmagukért beszélnek

Vegyük például a Green Life Buildings (GLB)építési rendszerét, amely két összekötött hegesztett acél dróthálóból és a közé elhelyezett EPS lemezből, és a helyszíni betonozásból áll. A polisztirolhab több mint 90% levegőt tartalmaz, amely a legjobb szén-dioxid-kibocsátást biztosítja U-értékenként, míg az alacsony szén-dioxid-tartalmú betonunk mindössze 80 mm-es szerkezeti fala mindössze 33 kg/m2 szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik. Ha belegondolunk, hogy az azonos U értéket ásványgyapottal szigetelt téglafal esetében ez 177 kg/m2 lenne, a különbség óriási – és minden GLB rendszerrel épített ház közel 40 tonna karbont takaríthat meg.

Az ilyen szerkezetű épületek 65%-kal alacsonyabb energiafelhasználással és széndioxid kibocsátással rendelkeznek, mint a hagyományos szerkezetű építmények.

Itt az idő

Ágazatunk egyre nagyobb nyomás alatt áll annak érdekében, hogy olyan megfizethető anyagokat kínáljon, amelyekkel kiváló minőségű épületeket lehet építeni kisebb környezeti hatással. Ennek érdekében az iparnak modern fűtési-világítási rendszereket kell kidolgozni, megújuló energiaforrásokat kell használni, és a hulladékkezelést lokális kell megoldania. Az acél-beton-EPS épületrendszer könnyű, nagy szilárdságú, de kevesebb betonra (és cementre) van szükség.

A három anyag kialakítása és kombinációja miatt működik ilyen hatékonyan – és így lehet a GLB építési rendszer még jobb is, mint a faalapú termékek használata. (https://www.giatecscientific.com/education/defending-concrete-most-sustainable-construction-material/ )

forrás: https://buildingproducts.co.uk/

www.greenlifebuildings.co.uk

Hőszigetelő anyagok összehasonlító hálódiagramjai

A svájci Büro für Umweltchemie összehasonlító vizsgálatokat végzett fehér és szürke EPS-sel, kőzet- és üveggyapottal, üveghabbal, PUR/PIR anyaggal, XPS-sel és néhány alkalmazási területen természetes anyagokkal kivitelezett hőszigeteléseken.

Nem meglepő módon az EPS alapú rendszerek vizsgáztak a legjobban.

A diagramok tengelyei pozitív értékekre vonatkoznak, minél magasabb a pontszám, annál jobb az anyag az adott alkalmazási területen.

A vizsgált rendszerek felépítését, a szempontokat, a hálódiagramokat és azok kiértékelését az alábbi link tartalmazza:

A “Hőszigetelő anyagok összehasonlító hálódiagramjai” pdf formátumban ide kattintva tölthető le.

Fokozott hőszigetelés biztonságosan

A homlokzatok tűzterjedését már a hetvenes évek óta vizsgálják Magyarországon. Az ÉMI által kidolgozott nagymintás módszerrel számos homlokzati burkolatot, hőszigetelő rendszert vizsgált már. Ezekben a rendszerekben a hőszigetelés – igazodva a kor gyakorlatához – többnyire öt centiméter vastag volt, de vastagsági korlátozást a kiadott Alkalmassági Bizonyítvány nem tartalmazott. A bevizsgált rendszerek túlnyomó többsége megfelelt, és a tűzállósági határérték elérte a megkövetelt 45 percet.

Az energiaárak ugrásszerű emelkedésével az elmúlt években a hőszigetelő-anyagok járatos vastagsága megnőtt, és a mai lakásokban felhalmozott javak mennyisége indokolttá tette, hogy a tűzterhelés is nagyobb legyen, mint korábban. Felmerült a kérdés, hogy a hőszigetelő rendszerek ilyen körülmények között is megállják-e a helyüket?

Bár a gyártók folyamatosan vizsgálják az ÉMI szentendrei laboratóriumában az expandált polisztirolhab hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi tulajdonságait, a MEPS saját vizsgálatot is lebonyolított. A tesztre azért volt szükség, mert a január elsejétől életbe lép az új épületenergetikai szabályozás, és már csak közel nulla energiaigényű középületeket lehet átadni. A fokozott hőszigetelési igény miatt vastagabb és hatékonyabb hőszigetelésre lesz szükségünk. A kérdés tehát az, hogy ezek is ugyanolyan biztonságosak-e, mint az energiát pazarló régebbi épületek? Ezért a kísérlet során 30 cm vastag grafit adalékos EPS került a falra. Ezzel még a régi B30-as téglából épült falak, vagy egy korszerű, mészhomok tégla falazat hőátbocsátási tényezője is 0,1 W/m2K alá szorítható.

 

A vizsgálati tűzhatást az előírás szerinti légszáraz, 650 kg tömegű fenyőfa máglya elégetése adta, a gyors gyújtást 10 kg dízelolaj biztosította. A háromnegyed órás vizsgálat során a hőszigetelő rendszerek a várakozásnak megfelelően jól vizsgáztak, és elérték a maximális, 45 perces határértéket. A nagy vastagságú, hatékony EPS hőszigetelések tehát ugyanolyan biztonságosak, mint a régi megoldások.

A vizsgálat menetét az alábbi videón lehet megtekinteni:


1.0 Hatékony hőszigetelés polisztirollal

Az épületek hőszigetelése nem csak elkerülhetetlen, de annak fokozása a folyamatosan
szigorodó követelményértékek mellett aktuális is.
A hatályos 7/2006 TNM rendeletet 2015. január 01.-től a 20/2014. BM rendelet módosította és kiegészíti.

A Hatékony hőszigetelés polisztirollal pdf-formátumban ide kattintva tölthető le!


Irányelv teljes homlokzati hőszigetelő rendszerek (THR)  kivitelezésére

Egyedülálló segítség született a (homlokzati) hőszigetelésekkel foglalkozó építési szakemberek számára: a MÉSZ Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség a teljes hazai gyártói szakma bevonásával elkészítette a homlokzati hőszigetelő rendszerek szakszerű kivitelezésére vonatkozó irányelveit, mely minden gyártó egységes iránymutatását képviseli! (A vaskos anyag összeállításában a MEPS tagvállalatai is aktív részt vállaltak.)

Az Irányelv pdf-formátumban ide kattintvatölthető le!


EPS Fehér könyv 2014 (EPS White Book)

Minden egy helyen, amit az EPS gyártásáról és alkalmazásáról tudni kell (angol nyelvű)

Amióta az Európai Bizottság döntése értemében kereskedelmi szempontból (is) átjárhatókká váltak az uniós határok, létkérdéssé vált, hogy a szabadon mozgó áruk (és azok tulajdonságai) egységes megítélés alá essenek a kontinensünkön.
Ezt a célt szolgálják az építőipari termékek piacán is a szabványosítási eljárások, melyek keretében új és új építőanyagok kerülnek a harmonizált szabványok keretei közé (ez a munka érinti például a homlokzati hőszigetelő rendszereket), míg a már harmonizált szabványok alapján gyártott termékek esetében (ilyen az EPS is) a szabványosítás folyamatos bővítése és felülvizsgálata jelent tennivalót.

Az EUMEPS (az Európai EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Szövetsége) 2003 óta időről-időre összefoglalja az EPS-termékek szabványosításával kapcsolatos tudnivalókat. Az ún. EPS Fehér Könyv legutóbbi változata 2014 novemberében jelent meg.
A dokumentum teljes körű áttekintést ad a következő témákban:
– Az EPS szabványok struktúrájának áttekintése
– Az egyes termékjellemzők meghatározása és mérése
– EUROCODE számítási szabályok az EPS-re nézve
– Tervezési elvárások
– Önkéntes minőségi jelzések Európában

A most megjelent verzió az alábbi fontos újdonságokat tartalmazza:
–  Információk a CPR 2013.07.01-jei újdonságairól, beleértve a bevezetett új terminológiák magyarázatát is.
– Változások az EPS szabványok felépítésében
– Az EPS szabványok felülvizsgálata és új EPS szabványok bevezetése
– Bevezetés az EN 13163:2012 osztályaiba
– Az alapanyagok égéssel szembeni viselkedésével kapcsolatos Függelék magyarázata.

Az EPS Fehér könyv ide kattintva tölthető le!


Polisztirol alapú homlokzati hőszigetelő rendszer tűzterjedési vizsgálata – videón!

Most először tekinthető meg mindenki számára hozzáférhető módon egy, az ÉMI által rutinszerűen végzettel megegyező homlokzati tűzterjedés vizsgálat, melyet a MEPS bonyolított le a Masterplast Kft. sárszentmihályi telephelyén megépített szabványos mintafalon.

A vizsgálat részleteiről ide kattintva olvashat bővebben!

A vizsgálatról készült kisfilm itt tekinthető meg!


Miért éri meg EPS-t használni?

Kattintson az adott linkre a részletes tartalom megnyitásához!

1. Az építési célú EPS égésgátolt