Épületenergetika

Az energiatakarékosság rövid története

Ahhoz, hogy megértsük az energiatakarékosságot, és az ezzel kapcsolatban felvetődő kérdéseket, érdemes egy rövid történeti áttekintést adnunk.

„Őskor”: az energiatudatosság nélküli kor

Az első olajárrobbanásig a hőszigetelés elsősorban az ipar területén (technológiai szigetelés) jelentkezett, és csak kis mértékben érintette az épület szigetelést, és elsősorban az állagvédelmet szolgálta. A régi időkben még a gazdagabbak sem fűtötték az összes helyiséget, és a fűtött szobákban is gyakorta nem volt több, mint 18 °C. A komfortigény növekedésével a lakásokat magasabb hőmérsékletre fűtötték, de ez, az akkori energiaárak mellett nem jelentett nagy többletkiadást. A rövid idő alatt megugró árak alaposan megváltoztatták ezt a helyzetet. Az épületek hőszigetelése így gazdaságossá vált, és a korszerű, jó hőszigetelő képességű anyagok alkalmazásával, valamint a korábbi – nem létezőnek is tekinthető – követelmények szigorításával (ami mai szemmel nézve mulatságosan enyhe) véget ért az olcsó energia kora.

„Ókor” – a takarékosság kora

Az energiatakarékosság szempontjából „ókornak” számított időszakban a szorító kényszere sok új szempontot hozott felszínre. A nyári időszámítástól kezdve a kisebb fogyasztású autókon keresztül a fűtés szabályozhatóságáig sok mindent meg kellett, esetleg újra kellett tanulni.
A takarékoskodás furcsa eredményekre is vezetett: a kisebb fűtési teljesítmény és a rosszul hőszigetelő falak számtalan esetben páralecsapódást, penészesedést eredményeztek. Ezek csak a hőszigetelés fokozásával voltak tartósan javíthatók. Mindenki megtérülési mutatókat számolt, hogy egy centiméter hőszigetelés ára mikor jön vissza az alacsonyabb fűtési költségben. Egyre többen szigetelték ezért polisztirollal a házaikat, és az új épületekre is egyre gyakrabban került fel a hőszigetelés energiatakarékossági, állagvédelmi és egészségi okokból.

„Középkor” – a kényelem kora

A két nagy sokk után kicsit nyugodtabb lett az olajpiac. Az árak néha még csökkentek is, és sokan azt gondolták, hogy ilyen válságot még egyszer nem kell átélni. A házak szigetelése vegyes képet mutatott: volt, ahol alkalmazták, volt, ahol nem. A falak hőátbocsátási tényezője ritkán volt jobb, mint 0,7 W/m2K. A tervezés, kivitelezés során a hőszigetelés „kötelező” feladat lett, de egyre formálisabbá vált, elvesztette a korábbi jelentőségét. Az építtetők is minél olcsóbban akarták megúszni, és nem foglakoztak a hosszú távú kihatásokkal. A növekvő komfortigény ugyanis egyre magasabb hőmérsékletet követelt meg télen is a lakásokban. Már régen nem volt arról szó, hogy otthon is melegen öltözködjünk hideg időben, hanem mindenki szívesebben nézte a tévét rövid ujjú pólóban. Ez viszont további energia befektetését igényelte, aminek nem kis része távozott a nem megfelelő szerkezeteken keresztül. Az igényeink tehát növekedtek, de az épületek nem mindig tudták ezt kielégíteni.

„Újkor” – a környezetvédelem kora

A környezetvédelem a nyolcvanas évek közepén került a hőszigetelés szempontjai közé. Az alacsonyabb energiafelhasználás kevesebb káros anyag kibocsájtással jár. Ahogy az unalomig elkoptatott szlogen mondja, az a legtisztább energia, amit nem termelnek meg.

Az ózonpajzsot károsító gázok kiszűrése után a legnagyobb gondot az üvegházhatásért leginkább felelős CO2 jelentette. Ennek csökkentése lett a környezetért felelősséget viselők egyik legfőbb gondja. A kyotói egyezmény aláírói vállalták, hogy korlátozzák a széndioxid kibocsájtást. Ennek a legkézenfekvőbb módja viszont az épületek hőszigetelése, hiszen ez az egyik legnagyobb tétel az ország energiamérlegében, ráadásul erre a célra szinte kizárólag fosszilis energiahordozót (földgáz, szén, fa) használunk, ami magasan a legtöbb károsanyag-kibocsájtással jár. Amint ezek a szempontok tudatosultak a fejlett ökológiai szemlélettel rendelkező országokban (Németország, Ausztria), az épületek hőszigetelése újabb lendületet kapott. A kilencvenes évekre tehát már nem csak a lakástulajdonos gazdasági szempontjai határozták meg a hőszigetelés vastagságát (ami falazatok esetében úgy 7-8, tetők esetében 15 cm vastag hőszigetelést jelent), hanem figyelembe vették az elmaradó erőművi beruházások költségtényezőit, a környezeti károk megszüntetésével járó költségeket, és azt, hogy nem tehetjük tönkre a jövő nemzedék életfeltételeit. Ezért nőtt jelentősen a környezettudatos országokban az alkalmazott hőszigetelési vastagság.

Legújabb  kor – közel nulla

Az Európa Parlament és Tanács az Unió építési szektorában rejlő, 28 százalékra becsült energiamegtakarítási lehetőség kiaknázására rendeletet hozott, miszerint minden, 2020. december 31. után átadásra kerülő épület energiaigénye meg kell hogy közelítse a nulla szintet, de a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületeknek már 2018. december 31. után teljesíteniük kell ugyanezeket a követelményeket. Erre a korábbi szempontok mellett azért is volt szükség, mert felmérték, hogy a jelenlegi helyzet, amikor Európa energiahordozóinak 60-70 százalékát importálja, tarthatatlan. A gázimport ennél is több, 80 % körül van. Nagyon fontos tehát, hogy ne legyünk kiszolgáltatva az energiát előállító, politikailag meglehetősen labilis országoknak.

A közel nulla energiaigényben az is közrejátszik, hogy az erőműi biztonság is fontos szempont lett, ami elsősorban az atomerőművekkel szemben vetődött föl. Sokkal célszerűbb lenne megújuló energiaforrásokra átállni, és az egész ország energiaellátását megújuló energiából fedezni. Németországban vannak erőteljes törekvések erre, óriási napelem és szélerőmű farmokat telepítettek az elmúlt években. Ehhez azonban az kell, hogy az energiafelhasználásunk radikálisan csökkenjen nemzetgazdasági szinten. Egy családi ház esetében is csak akkor éri meg megújuló energiát használni, ha kicsi a fogyasztásunk, energiapazarló épületre napkollektort telepíteni nem érdemes. De ha jól szigetelt a házunk, aminek nagyon kicsi az energiafogyasztása, ezt a kicsi energiafogyasztást már fedezni tudjuk megújuló energiával, vagyis nem szorulunk rá semmilyen külső energiaforrásra. A közel nulla energiafelhasználású épületek koncepciója nem áll messze a passzívház építés koncepciójától, de nem is azonos vele.

Vegyük sorra hogyan változik a közel nulla energiafelhasználású épületek hőszigetelése! A homlokzatok hőszigetelése esetén a szakma ajánlása szerint a hőátbocsátási tényező ne legyen több, mint 0,17 W/m2K (15-25 cm). Ez még nem éri el a passzívházak szintjét, de ezzel már valóban energiatakarékos épületeket tudnánk létrehozni. A tetők esetében 0,12 W/m2K (20-30 cm) a határ. Talajon fekvő padlók esetében 0,2 W/m2K-nél (15-20 cm) kisebb értéket nem szabad elfogadni.

2020. december 31-től tehát valamennyi új épületnek az Európai Unió területén, így Magyarországon is közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie, 2018. december 31. után pedig a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületeknek teljesíteniük kell ugyanezeket a követelményeket.

Történetileg tehát elmondhatjuk, hogy a mai szemlélet az energiatakarékosságból kiindulva, a gazdasági alapokon jócskán túlnőve, a komfort javításán keresztül a környezetvédelmi szempontokig fejlődött. Az energiatakarékosságot és a környezettudatosságot egységesen kell kezelni, és már az építés, felújítás első lépéseinél érvényesíteni kell. A gondos tervezés nyilvánvalóan nem csak a megfelelő vastagságú hőszigetelés betervezését jelenti, hanem a tájolás, tagolás, árnyékolás, tömeg stb. helyes megválasztásával korlátozni lehet az energiafelhasználást. Különösen igaz ez a nyári időszakra, mert a klíma üzemeltetése a legdrágább, ráadásul a legtöbb új épület esetében el is lehetne kerülni. Természetesen a tudatos folyamatoknak része a lakás használója is. Az ő magatartása is jelentősen tudja befolyásolni a gazdaságosságot és a komfortot egyaránt. Az „őskori” körülmények között – és rossz esetben néha napjainkban is – a fűtés szabályozása az ablaknyitást jelentette. Ma, Magyarországon sajnos még nem tartunk ott, hogy az egyes emberek magatartását környezetvédelmi szempontok vezéreljék. A lakók hosszútávú gazdasági előnyeit pedig gyakran keresztülhúzzák a kivitelező rövid távú érdekei, és sajnos, ebben sok építtető partnere is. Az alacsony fűtési költségek, az energiatudatosság valóban nem csak a vastag hőszigetelést jelenti; annál sokkal több. De gazdaságos, komfortos, a jövőnek épített ház nem létezik megfelelő vastagságú hőszigetelő anyagok beépítése nélkül.

Vissza az oldal tetejére