Szigorodnak a hőtechnikai előírások!

Szigorodnak a hőtechnikai előírások!

Ezen az oldalon igyekeztünk összegyűjteni és bemutatni mindazt az információt, amit az energiahatékony épületek tervezési és kivitelezési követelményeiről a szigetelésekkel kapcsolatban tudni érdemes és tudni szükséges.

Tudta azt, hogy az Európai Unió területén (így Magyarországon is!) 2020 után már csak „közel nulla” energiaigényű épületek épülhetnek?

Erről az Unió 2010-ben határozott, döntését a 2010/31 EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben  fogalmazta meg, elvárásként támasztva, hogy a tagországoknak ezt legkésőbb 2013 elejéig be kellett illeszteniük a jogrendjükbe.

2010/31 EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk:
(1)A tagállamok biztosítják, hogy:
a) 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és
b) 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek.

Mi történt eddig Magyarországon az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében?

Magyarországon  – még a mai napig is, egészen 2014. december 31-ig – egy 2006-os elvárásrendszer, a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szabályozza az épületekkel kapcsolatos energetikai elvárásokat – melyek már évek óta igencsak túlhaladottnak, az európai átlagot jócskán alulmúlónak bizonyultak.

Hosszú várakozás után 2014 tavaszán jelent meg (az 1246/2013 (IV.30.) Kormányhatározatra alapozva) a 20/2014. (III.7.) BM rendelet, mely a következő években jogszabályilag meghatározza azt, energetikailag milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy Magyarországon épülő, vagy éppen komolyabb felújításon áteső épületnek – legyen ez középület, társasház vagy családi ház.
A 20/2014. (III.7.) BM rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba, és olyan épületekre vonatkozik közvetlenül, melyekre 2018. december 31-t  követően kérnek építési engedélyt, vagy már korábban kértek, de az építkezést eddig az időpontig még nem kezdték meg. (Közintézmények esetében ez a dátum 2016. december 31.)

Mit érdemes tudniuk az új energetikai elvárásokról azoknak az építkezőknek, akik most terveznek házépítést vagy bármilyen nagyobb felújítást?

Ahhoz, hogy építési engedélyt kapjunk, újonnan épülő házunknak meg kell felelnie egy sor követelménynek, jogszabálynak – ezek egyike az az elvárás, hogy házunk legalább  minimálisan elvárt energiahatékonyságú legyen.
Az épületekre vonatkozó  előírások  egyhárom lépcsős elvárásrendszerben öltenek testet. Ennek lényege az, hogy

konkrét minimum-elvárások jelennek meg minden egyes fő épületszerkezetre nézve (falak, nyílászárók, tető, zárófödémek, stb.) – egy minimálisan elvárt hőátbocsátási tényező (U-érték, W/m2K) formájában. Ez az, amit egy laikus építkező is viszonylag könnyen értelmezhet.
– elvárások fogalmazódnak meg arra nézve, hogy az összes határoló szerkezeten keresztül (falak, lábazat, tető, alap) együttesen mekkora lehet a maximális hőveszteség. Ebbe már sok egyéb szempont is belejátszik (pl.  a hőhidak), ezt már csak szakember tudja kiszámítani. A teljes hőveszteséget az ún. fajlagos hőveszteség-tényezővel fejezik ki – a rendelet erre nézve is meghatároz egy minimum-értéket;
– a legmagasabb szinten már megjelennekgépészeti szempontok is, azaz azt is figyelembe veszik, hogy mekkora hatásfokkal állítjuk elő a fűtéshez/hűtéshez szükséges energiát, mennyi megújuló energiát termelünk, mennyire használjuk ki a passzív energiaforrásokat (gyakorlatilag a Napot).
A végeredmény egyetlen mérőszám, azösszesített energetikai jellemző (kWh/m2/év-ben mérik), ez jellemzi az épület fajlagos primer energiaigényét. Erre is vannak elvárások, és ez képezi az energiatanúsítás során megállapított osztályba-sorolás (A+, A, B, stb.) alapját is.

14.10.24. Három szint szemléltetese - vízszintes kivágva

Ezeket az elvárásokat először a7/2006 TNM rendeletben fogalmazták meg – az ebben deklarált hőtechnikai követelményeket szigorítja jelentősen a 2015. január 1-jén életbe lépő   20/2014 (III.7.) BM rendelet! 

Ez a szigorítás leglátványosabban az imént felvázolt “első szinten” érhető tetten, melyben minden lényeges épületszerkezetre nézve megfogalmazódik egy minimum-követelmény: azoknak az építőelemeknek, melyek ezekre a helyekre kerülnek legalább ilyen hőtechnikai tulajdonságokkal kell rendelkezniük. (Egy  épületelem maga ugyanakkor állhat több alkotórészből – egy külső fal például falazóelemekből, az ezeket összekötő habarcsból (vagy más ragasztóból), a rákerülő szigetelésből és a belső-külső oldali vakolatból/festékből. Ilyenkor ezek együttesének kell megfelelnie a minimálisan elvárt hőszigetelési követelményeknek.)
A szerkezetek hőszigetelő képességét az ún. hőátbocsátási tényezővel (U-érték) fejezik ki.
Az alábbi táblázatban bemutatjuk azt, miként változtak az új rendeletben a régihez képest a szerkezetek hőszigetelésére vonatkozó határértékek. (A táblázatban egy harmadik oszlopot is feltüntettünk: ebben még az új rendeletben foglaltaknál is szigorúbb követelmények szerepelnek. Ez volt a szakma közös javaslata a döntéshozók felé, melyet a Magyar Mérnöki Kamara terjesztett elő. Ennél végül egy kicsivel megengedőbb változat került a rendeletbe.)

14.09.10. U-értékek áttekintő táblázata

Ezeket a rendeletben megfogalmazott elvárásokat  minden olyan épületnél alkalmazni kell a amelyekre 2018. december 31-t  követően kérnek építési engedélyt, vagy már korábban kértek, de az építkezést eddig az időpontig még nem kezdték meg.
Középületek esetében ez az időpont 2016. december 31.
Ugyancsak ezeknek az elvárásoknak kell megfelelni már mostantól, ha valaki energiahatékonysági felújításához pályázati pénzeket szeretne igénybe venni.

További szigorítás is várható!

Az előbb bemutatott  20/2014 (III.7.) BM rendelet (és az iménti táblázat is) – a döntéshozók szándéka szerint – egy ún. költségoptimalizált szintet határoz meg: egy tanulmány alapján a magyarországi épületállomány átlagánál ezek a hőtechnikai elvárások még viszonylag kis költségráfordítással elérhetőek. (Ezek mellett az elvárások mellett lesz optimális 30 év alatt a megtérülés/befektetett összköltség (beruházás+fenntartás) arány.)
Ez azonban még nem biztosítja az Európai Unió által elvárt “közel nulla” energiafogyasztási szintet!
A “közel nulla” energiaigényhez kapcsolódó követelményszint véglegesítése a következő években várható.
Mivel azonban ennek a második szigorítási lépcsőnek az életbe léptetése legkésőbb 2020. december 31-t követően  kötelező, így a ma építkezőknek, felújítóknak mindenképpen érdemes megkísérelni már ma felkészülni rá.

Most még csak egy homályos megfogalmazás utal erre a követelményszintre a mostani 20/2014 (III.7.) BM rendeletben:
„Közel nulla energiaigényű épület:az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.”
Információk szerint a végleges követelményrendszer akkor alakul ki, amikor véglegesül a Magyar Épületenergetikai Stratégia. A szakma reményei szerint az épületszerkezetekre vonatkozó elvárások legalább a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) által javasolt, korábban bemutatott követelményei lesznek. (Vagy annál szigorúbbak)
A „közel nulla” elvárások középületekre  várhatóan megint csak két évvel korábban lépnek életbe.

 

Javaslatunk mindenképpen az, hogy függetlenül attól, hogy a rendelet hatálya még nem terjed ki egy most épülő házra, de mindenképpen érdemes már most az új határértékeknek megfelelően terveztetni, építtetni és felújíttatni!

Egy csapda: miért célszerű a határértéknél szigorúbb paraméterekből kiindulni?

Az 1. táblázatban bemutattuk, hogy a  legfontosabb épületszerkezetre vonatkozóan melyek az aktuális hőtechnikai elvárások.
Fontos azonban tudni, hogy egy olyan ház, amelynek az épületszerkezeteit a hőtechnikai minimum-elvárások alapján választották ki, még egyáltalán nem biztos, hogy megfelel a következő két elvárás-szinten!
Ennek oka, hogy egy épületen óhatatlanul hőhidak vannak jelen.

Milyen vastag szigetelést válasszunk, hogy megfeleljünk az új, szigorúbb hőtechnikai elvárásoknak?

Az épületszerkezetek többnyire több összetevőből épülnek fel (például egy fal falazatból, a rákerülő szigetelésből és vakolatból), ezeknek együttesen kell megfelelniük a bemutatott hőtechnikai elvárásoknak.
Ebből egyenesen következik, hogy a címben feltett kérdésre nem adható egyértelmű válasz, hiszen minden szerkezet más és más.
Segítségül összeszedtünk néhány jellemző szerkezeti megoldást, bemutatva, hogy az egyes megoldások esetén legalább hány centiméteres szigetelési vastagsággal teljesíthetők a korábbi táblázatban bemutatott, az új, szigorodó hőtechnikai elvárások. (A táblázatban fehér és szürke EPS szigetelések beépítésével adjuk meg az egyes értékeket.)

Táblázat