Normál- és homlokzati lemezek
| EPS 30 | EPS 70 | EPS 100 | EPS 150 | EPS 200 | EPS 80 | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Nyomófeszültség 10 %-os összenyomódásnál (kPa) | ≥ 30 | ≥ 70 | ≥ 100 | ≥ 150 | ≥ 200 | ≥ 80 |
| Hajlítószilárdság (kPa) | ≥ 50 | ≥ 115 | ≥ 150 | ≥ 200 | ≥ 250 | ≥ 125 |
| Felületre merőleges húzószilárdság (kPa) | ≥ 150 | |||||
| Hővezetési tényező (közölt érték) W/(m·K) | 0,048 | 0,040 | 0,038 | 0,035 | 0,035 | 0,039 |
| Páradiffúziós ellenállási szám | 20-40 | 20-40 | 30-70 | 30-70 | 40-100 | 20-40 |
| Méretállandóság normál klímán (%) | ± 0,5 | ± 0,5 | ± 0,5 | ± 0,5 | ± 0,5 | ± 0,2 |
| Méretállandóság adott hő- és nedvességtartalom esetén (%) | 3 | 3 | 3 | |||
| Alakváltozás adott nyomáson és hőmérsékleten (%) | ≤ 5 | ≤ 5 | ≤ 5 | |||
| Éghetőség | E | E | E | E | E | E |
| Ismertetőjel | 1 kék | 2 kék | 1 sárga | 1 fekete | 2 fekete | 1 piros |
Lépéshang-szigetelő és formahabosított lemezek
| T2 | T4 | Formahabosított lemez | |
|---|---|---|---|
| Összenyomhatóság (mm) | ≤ 5 | ≤ 3 | |
| Nyomófeszültség 10 %-os összenyomódásnál (kPa) | ≥ 200 | ||
| Hajlítószilárdság (kPa) | ≥ 250 | ||
| Hővezetési tényező (közölt érték) (W/(m·K)) | 0,045 | 0,045 | 0,035 |
| Felületre merőleges húzószilárdság (kPa) | ≥ 200 | ||
| Páradiffúziós ellenállási szám | 40 – 100 | ||
| Méretállandóság normál klímán (%) | ± 0,5 | ± 0,5 | ± 0,2 |
| Alakváltozás adott nyomáson és hőmérsékleten (%) | ≤ 5 | ||
| Hosszú idejű vízfelvétel (%) | ≤ 2 | ||
| Páradiffúziós vízfelvétel (%) | ≤ 5 | ||
| Éghetőség | E | E | E |
| Ismertetőjel | 1 zöld | 2 zöld |
– Nyomófeszültség 10 %-os összenyomódásnál (kPa)
EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „CS(10)”
Felületre – jellemzően – merőlegesen ható nyomó igénybevétel, ami alakváltozással – összenyomódással – jár. Az EPS esetében jellemezően a vizsgált anyag 10%-os összenyomódásához tartozó nyomófeszültség kerül megadásra, mint az adott anyagtípusra jellemző rövid ideig figyelembe vehető nyomószilárdsági jellemző.
– Hajlítószilárdság (kPa)
EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „BS”
A hajlítás jellemzően a vizsgált/minősített EPS termék hossztengelyére merőleges irányba ható hajlító igénybevétel. A hajlítás megszűnését követően a vizsgált/minősített EPS termék külön behatás nélkül, visszanyeri eredeti alakját Az anyagok kezelhetősége szempontjából a legkisebb hajlítószilárdság nem lehet 50 kPa alatt. 50 kPa-nál még visszanyeri eredeti formáját az anyag.
– Felületre merőleges húzószilárdság (kPa)
EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „TR”
Az anyag síkjára merőleges irányú húzószilárdság kPa-ban, jellemzően a szabvány szerint 20-400 kPa-os tartományban.
– Hővezetési tényező (közölt érték) (W/mK) jele: λ
A hővezető képességet kifejező anyagjellemző, mely megmutatja 1 m vastag anyag, két oldala között, 1K (oC) hőmérsékletkülönbség melletti hőáramot W-ban. A λ EPS esetében jellemzően 0,03 – 0,05 W/mK között mérhető.
A hővezetési tényezőt azonos anyag mellet is befolyásolja az adott anyagvastagság. Kisebb anyagvastagságok esetén (20-40 mm) a λ értéke ténylegesen kisebb, míg nagyobb vastagságoknál (100-200 mm) közel megegyezik az 50 mm vastagságon mért referencia-értékekkel.
0,05E/mK=5W/K vagyis ez azt jelenti, hogy ha a hőmérsékletkülönbség 1 °C, akkor a hőáram 5 W.
– Páradiffúziós ellenállási szám mértékegység nélküli együttható, jele: μ
Az anyag páraáteresztésére jellemző együttható, EPS esetén jellemzően 20 és 100-as tartományban.
Az sd érték jellemzi egy adott anyag, 1 m levegő páravezető képességéhez viszonyított mutatóját. sd = μ•d (m), ahol „d” a vizsgált anyag vastagsága m-ben.
Pl.: ha egy homlokzati EPS μ értéke ~30, 10 cm-es vastagság esetén az sd = 3,00 m
A páradiffúziós együttható (vagy tényező) jele: δ (mg/Pa•h•m) megmutatja, hogy egy adott anyag, vastagságától-, a vizsgált időtartamtól- és a kétoldali páranyomás különbségétől függően mennyi vízgőzt enged át. EPS esetében a δ értéke jellemzően 0,018 és 0,07 mg/Pa•h•m
Pontosabban a páradiffúziós tényező egy adott anyag esetén azt a páramennyiséget (tömeget) adja meg, amely az anyag két egymással párhuzamos, egymástól 1 m távolságra lévő sík rétege között 1 Pa nyomáskülönbség hatására a réteg felületének 1 m2-én egységnyi idő alatt (esetünkben óra) áthatol. Pl. a 0,018 mg/Pa*h*m azt jelenti, hogy egy óra alatt 0,018 ezred gramm pára halad át az 1m vastag, 1 m2-nyi anyagon, ha a nyomáskülönbség 1 Pa. A páradiffúziós ellenállási szám pedig egy olyan viszonyszám, amely a levegő és az adott anyag páradiffúziós tényezőinek a hányadosa. Minél nagyobb ez a szám, annál kevésbé ereszti át a párát.
– Méretállandóság normál klímán (%)
EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „DS(N)”
Az EPS Szabvány méretállandóságra vonatkozó követelményeit fejezi ki. Az „(N)” a normál laboratóriumi körülmények között (+23oC-on 50% páratartalom mellett) végzett vizsgálatra utal, míg a közölt érték a vizsgált EPS lemez relatív hosszúsági- és relatív szélességi méretváltozását fejezi ki ±%-ban, aminél a méretváltozás az adott minősítésű anyagnál nem lehet nagyobb.
– Méretállandóság adott hő- és nedvességtartalom esetén (%)
EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „DS(70,90)”
Az EPS Szabvány speciális méretállandóságra vonatkozó követelményeit fejezi ki. A „(70)” 70oC hőmérséklet melletti-, a „(,90)” 90%-os páratartalmú térben végzett vizsgálatra utal. A szabványban közölt érték az adott körülmények között vizsgált EPS relatív hosszúsági- és relatív szélességi méretváltozását fejezi ki ±%-ban, aminél a méretváltozás az adott minősítésű anyagnál nem lehet nagyobb.
– Alakváltozás adott nyomáson és hőmérsékleten (%)
EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „DLT”
Az EPS Szabvány speciális méretállandóságra vonatkozó követelményeit fejezi ki, adott nyomáson (20 kPa) meghatározott vizsgálati hőmérséklet mellett (60-70-80 oC). A vizsgálati lépések után a relatív összenyomódás különbségének egyik értéke sem haladhatja meg a szabvány 5%-os követelményét.
– Éghetőség
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 5. rész I/3. Fejezete szerint az építőanyagokat a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tűzvédelmi osztályokba sorolják. Hét osztályt különböztet meg a vizsgálati szabvány (MSZ EN 13501-1) az építési anyagok vonatkozásában. Az osztályok jelölése: A1; A2; B; C; D; E; F.
Az EPS jellemzően „E” tűzvédelmi osztályba sorolt.
A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett a füstfejlesztés és az égve csepegés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határoznak meg:
– a füstképződési kategóriák jelzései: s1; s2; s3
– az égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2
Az építőipari felhasználású EPS-ek jellemzően s1, vagy s2 és d0, vagy d1 kategóriába soroltak.
– Ismertetőjel
Tekintettel arra, hogy a legtöbb EPS termék fehér színű, ezért az egyes anyagtípusok egyértelmű megkülönböztethetősége érdekében minden lemezen látható színjelölés alkalmazása terjedt el. Ez a színjelölés hazánkban legáltalánosabban a következő:
EPS 30 – kék csík
EPS 70 – 2 x kék csík
EPS 100 – sárga csík
EPS 150 – fekete csík
EPS 200 – 2 x fekete csík
EPS LH – zöld csík
– Összenyomhatóság (mm)
EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „CP”
250 Pa terhelés alatt végzett vizsgálaton alapuló minősítő érték. A vizsgálat során a dL (mm) vastagság a 250 Pa-os terhelés alatt mért méret, míg a dB (mm) a terhelés megszűnése után mért méret. Az összenyomhatóság a két érték közötti különbséget határozza meg, ami nem lehet a fokozat szerinti követelménynél nagyobb. Pl.: CP2 fokozat esetén ha dL< 35 mm, akkor az összenyomhatóság nem lehet nagyobb 1 mm-nél, ha dL≥ 35 mm, akkor az összenyomhatóság nem lehet nagyobb 2 mm-nél.