Lakóház felújítása hőszigeteléssel

A családi lakóházak külső felújítása két okból szokott látókörbe kerülni: 1. elhasználódott, avult a homlokzat- képzés, a külső mázolás, a tetőfedés, vagy 2. épület- energetikai felújítást céloz meg az ingatlantulajdonos, utólagos hőszigeteléssel.

Jelen írás ez utóbbit járja körül a „sátortetős- Magyarország” egyik 10 x 10 m-es (80 m2-es, 2,70 m belmagasságú) földszintes, magastetős, be nem épített padlásteres, talajon fekvő padlós, sátortetős lakóépülete kapcsán.

Az ilyen jellegű beavatkozások esetében legtöbbször megbízható iparost keresnek a tulajdonosok és tőlük kérnek tanácsot arra vonatkozóan (is) hogyan kezdjék, milyen megoldással és milyen mértékben. A válasz egyszerű szokott lenni; „dryvitezzék le a homlokzatot 5-6 cm hungarocellel és meglátják milyen sokat fognak megtakarítani!”

Lássuk be a javaslat ugyancsak leegyszerűsített. Igaz, hogy általában a legnagyobb hőveszteséget a homlokzati falak képezik, de csak azok felújítása nem biztosít igazán ideális megoldást, sőt… Ha a külső hőszigetelés megáll a homlokzat alsó síkján és az eresz alatt, szigetelés nélkül hagyva a talán legmarkánsabb két hőhidat a lábazatot és a koszorút, két veszélyes penészedési sáv alakul ki. Intenzívebb lesz, az un. kerülő úton történő hőáramlás.

További fontos kérdés: – Mi van, ha nem áll rendelkezésre a teljes beavatkozáshoz szükséges pénz? Olyankor mi legyen a sorrend?

Célszerűen a legnagyobb veszteségarányt képező térelhatároló volna az első, majd az alacsonyabb felé haladva a többi.

A hőveszteségek mértéke általában: talaj felé, beleértve a lábazatot is kb. 15%, külső falakon kb. 40%, külső nyílászárókon kb. 20%, tetőn, beleértve a koszorút is kb. 25%.

(a hőtermelő berendezés és a fűtési rendszer hatásfokát figyelembe kell venni a felhasznált energia és az épületszerkezetek hővesztesége közötti különbség értékelése során)

Az általánosból kiinduló optimális beavatkozási sorrend tehát: 1. homlokzati hőszigetelés, 2. padlásfödém, 3. ablakcsere, 4. lábazat hőszigetelése.

A vizsgáljunk meg egy épületet:

Eredeti állapot: falazatok; B 30-as téglából normál külső-, belső vakolással, padlásfödém; E gerendás, EB béléselemes, beton lábazat, kapcsolt gerébtokos faablakok.

Utólagos beavatkozások: 8 cm-es hőszigetelő rendszer a homlokzatokon, 6 cm-es lábazati hőszigetelés, ablak- és bejárati ajtó-cserék 1,1-es műanyag szerkezetekre, padlásfödémen 15  cm vastag EPS utólagos hőszigetelés.

Tekintsük át a meglévő állapotot és a tervezett beavatkozások hatását a hőveszteségekre, hőszükségletre:

A teljes cikk letölthető pdf-ben: Lakóház felújítása hőszigeteléssel

Társasház felújítása hőszigeteléssel

A társasházak külső felújítása leggyakrabban épület- energetikai megfontolásból kerül elhatározásra és ennek legáltalánosabb módja az utólagos hőszigetelés. Jelen írás egy három lépcsőházas, 18 lakásos, 52,2 x 10,2 m-es négyszintes (alagsor, fsz + 2 emelet), lapostetős társasház megvalósult felújítását járja körül.

Az épület felújítás előtt

Egy un. „panelfelújítás” több részterületből áll és több szakaszban is megvalósítható. Természetesen a legcélszerűbb a teljes energetikai rekonstrukció volna, aminek szerves része a hőszigetelés (pincefödémen, homlokzaton, tetőn), a homlokzati nyílászárók cseréje (beleértve a lépcsőházi üvegfalakat és bejáratot) és a fűtéskorszerűsítés (hőmennyiségmérésen túlmenően a hőszolgáltatás -kazán-, távhővezeték felújítása- és a hőleadók -radiátorok- és azok szabályozóinak -thermosztatikus szelepek- cseréje).

Mivel szinte minden iparosított technológiával épült épület némiképp különbözik egymástól, ezért általánosítani elég nehéz, de hogy viszonyítási alapokat be lehessen mutatni, vizsgáljunk meg egy három lépcsőházas, 18 lakásos, 52,2 x 10,2  m-es négyszintes (alagsor, fsz + 2 emelet), lapostetős társasházat.

A fűtéskorszerűsítés összetettségére való tekintettel, jelen példa a hőszigetelés következményeit igyekszik megvilágítani egy konkrét megvalósuláson keresztül részleges nyílászárócserével.

Az épület eredeti állapota: Fogadószint nem temperált térrel, beton falak mészkő homlokzati burkolattal. Nagyblokkos salakblokk külső falak, külső-, belső normál vakolással. Zárófödém vb. födémpaneles lapostető, lejtést-adó salakfeltöltéssel, felújított bitumenes lemez vízszigeteléssel. Homlokzati nyílászárók DK-en kapcsolt gerébtokos faszerkezetek, ÉNY-on hőszigetelő üvegezésű műanyag ablakok, acél lépcsőházi és fogadószinti nyílászárókkal.

Utólagos beavatkozások: pince-mennyezeten ragasztott 7 cm EPS (expandált polisztirol) hőszigetelés, homlokzatokon 10 cm-es hőszigetelő rendszer, lapostetőn fordított tetőként 10 cm vtg. zártcellás XPS (extrudált polisztirol) utólagos hőszigetelés kavics-leterheléssel.

Lépcsőházi üvegfal és bejárati ajtók fokozott légzárású, hőszigetelő üvegezésű műanyagra cserélve.

A tervezett beavatkozást nem csak az energiaárak ugrásszerű emelkedése, hanem az épület természetszerű avulása is megkövetelte.

Tekintsük át a részleteket:

Alagsori mennyezet. A paneles födém minden helyiségben meszelt volt, ami nem teszi lehetővé az egyszerű ragasztást. El kell távolítani a meszelést, hogy a tiszta beton felületre ragasztani lehessen. Kell-e burkolni az EPS hőszigetelést? Mivel a mennyezetre kerülő E tűzveszélyességi osztályú anyag nem növeli meg olyan mértékben a helyiségek esetleges tűzterhelését ami külön intézkedést igényelne, ezért burkolat nélkül beépíthető.

Külön probléma volt a födém síktól való -helyenként- jelentős eltérése. Mivel a födémegyenetlenséggel kapcsolatban eddig sem merült fel külön használati és esztétikai igény, ezért a hőszigetelés is -követve a födémet- hullámos lett.

Homlokzati falak. Az épület hagyományos külső vakolata (javított mészvakolaton, kőporos nemesvakolat) időközben műgyantás festéssel került felújításra, ezért ragasztási próbával kellett értékelni a felület ragaszthatóságát. Mivel változó eredmények mutatkoztak, ezért a homlokzatok drótkefés átdolgozása vált szükségessé, majd mélyalapozós kezeléssel került megszilárdításra a bizonytalan felület. A hőszigetelés ragasztását ennek ellenére táblánként 2- 2 db mechanikai rögzítés-kiegészítés hivatott biztosítani.

Zárófödém (lapostető). Jelen beavatkozást megelőzően két évvel került felújításra a vízszigetelés, így biztonsággal betervezésre kerülhetett egy un. fordított tetős megoldás, amikor zártcellás hőszigetelő megfelelő leterheléssel kerül beépítésre. A „ráépítés”, továbbá a homlokzati hőszigetelés szükségessé tette az attikafal lefedésének megújítását és a tetőfelépítmények lábazati szegélyeinek kimagasítását.

Nyílászárók. Az épület energetikai ellenőrzése azt igazolta, hogy a kb. fele részben meglévő, fele részben az elmúlt években -több lépcsőben- cserélt nyílászárókon kimutatható hőveszteség csökkentését eredményező teljes csere gazdaságossága nem áll elő, ezért csak a lépcsőházi üvegfalak cseréje lett betervezve. A nem fűtött lépcsőházak esetében alternatív megoldásként felmerült a lakások lépcsőház felőli oldalának utólagos hőszigetelése, de a lépcsőkar-szélességeket nem lehetett, akár 7-8 cm-el sem csökkenteni. (OTÉK minimumon vannak a karszélességek). Ezért üvegfalcsere és a bejárati ajtók cseréje lett tervezve, amit a felújítási pályázatba beállítani nem lehetett, ezért önerős finanszírozással valósult meg.

…

A teljes cikk letölthető pdf-ben: Borzák Balarám Béla: Társasház felújítása hőszigeteléssel

Elérkezett az idő a lakásfelújításra? A magas fűtésszámlához nemcsak a rossz nyílászáró, de a szigetelő anyag hiánya is hozzájárul. Tisztában van vele, hogy mennyi hő távozik a falakon keresztül, ha nincs szigetelésünk? Meg fog lepődni, ha megnézi!

Austrotherm, Grafit, Reflex, szigetelés, rezsicsökkenés, fűtés, nyílászáró

Egy jól megválasztott szigeteléssel fűtésszámlája a töredékére is lecsökkenhet! Azonban nem csak a hideg tél miatt lehet hasznos e munkálatok elvégzése: nyáron a hőtől is megvédi a falakat, tehát nem kell aggódnia a falak felmelegedésétől, így a lakás belső hőmérséklete is jóval alacsonyabb lesz, mint korábban.

Mielőtt belevág a munkálatokba, érdemes tájékozódni, hogy a számunkra megfelelő hőszigetelőt ki tudjuk választani. Fontos, hogy ne ezen spóroljon, hiszen egy jó szigetelő akár 50 éven keresztül is teszi a dolgát,  el rengeteg pénzt spórolva Önnek. Ha nem szeretne csalódni, válasszon olyan márkát, melynek minőségét folyamatosan ellenőrzik. Amennyiben a gyártó megadja a termék hővezetési képességét, nézze meg, hiszen ez az érték adja meg, hogy az mennyire szigetel jól. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb minőségű termékkel van dolga.

Mitől jó még egy hőszigetelő? Először is minél vastagabb, annál kisebb lesz a hőveszteségünk télen, megéri tehát a vastagabbat választani. A piacvezető hőszigetelésekkel foglalkozó cég szakértői szerint az ajánlott vastagság 12-18 centiméter. Hiába drágább a vastagabb, hosszú távon nem kérdés, hogy a vastagabb sokkal jobban megéri.

Tovább…