EUMEPS és MEPS kimondottan támogatja az Európai Bizottság azirányú elkötelezettségét, hogy  2050-re a teljes épületállomány klímasemleges legyen. A Renovating Europe építési ágazata lényegi lehetőségeket kínál környezeti és gazdasági fejlesztésre különösen akkor, ha az olyan energia hatékony anyagok alkalmazásával jár, mint amilyen a habosított polisztirol (EPS). Hisszük, hogy a nemzeti épületfelújítási terv (NÉFT) a kulcs a sikerhez, ezért felhívjuk a figyelmet a következő prioritásokra:

1/ Azépület burkolatok termikus fejlesztése

A nemzeti épületfelújítási tervnek biztosítania kell, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az épület burkolatokra. Az energiafelhasználás és az üvegház hatású gázok csökkentésének leghatékonyabb módja az épületek hőszigetelése különösen ha az EPS-sel történik. Fontos, hogy a terv részesítse előnyben a szigetelést még mielőtt rátérnének egy alternatív fűtési rendszerre.

2/ Energia hatékonyság, mint elsődleges tüzelőanyag

Az energiahatékonyságot elsődleges megoldásnak kell tekinteni az EU éghajlat-változási célkitűzéseinek teljesítésére. A legtisztább és legolcsóbb energia az, amelyet nem használnak fel. Ezért az NÉFT-knek prioritásként kell kezelniük az olyan energiatakarékossági intézkedéseket, mint például az épületek burkolatának felújítása, mivel ez azonnali környezeti és gazdasági előnyökkel jár.

 3/Az EPS-szigetelés számos előnye

Az EPS számos előnyt kínál, többek között:

• Energiabiztonság: Az épületek hőhatékonyságának javításával az EPS csökkenti az importált energiától való függőséget, hozzájárulva ezzel az energiabiztonsághoz.
• Az elektromos hálózat stabilitása: A csökkentett energiaigény segít megelőzni a csúcsterhelést amely megterhelheti a helyi villamosenergia  hálózatot.
• Az energia ínség megelőzése: A jól szigetelt épületek csökkentik a fűtési költségeket, segítve az energiaszegénység enyhítését, különösen a kiszolgáltatott népességcsoportok körében.
• Egészség és kényelem: A jobb szigetelés javítja a beltéri komfortérzetet,
• hozzájárul az épületben lakók egészségének és közérzetének javulásához.
• Európai értékláncok: Az EPS gyártása teljes egészében Európában történik, segíti a helyi gazdaságot és fenntartható, alacsony karbon lábnyomú értékláncot biztosít
• Költséghatékonyság: Az EPS-szigetelés az egyik legolcsóbb megoldás a többi anyag között. Ezenkívül az egyik legalacsonyabb hővezetési értékkel büszkélkedhet a piacon, ami tovább növeli a hatékonyságát. Ezek az előnyök teszik gyorsabbá a beruházás megtérülését más szigetelési lehetőségekhez képest.
• Újrahasznosíthatóság: Az EPS 98%-ban levegőből és 2%-ban polisztirolból áll, így teljesen újrahasznosítható. Újrahasznosítási folyamata széles körben elterjedt az EU-ban.

4/ Elkötelezettség az alacsony szén-dioxid-kibocsátási célok mellett

Az EUMEPS sürgeti, MEPS pedig támogatja, hogy a nemzeti felújítási tervek ambiciózus, de elérhető mérföldköveket határozzanak meg a teljes élettartam alatt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az EPS olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyag, amely kulcsszerepet játszhat a következőkben e mérföldkövek elérésében. Javasoljuk a további csökkentést valamint a felújítási tervben a teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási célértékek teljesítését, az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagok használatára összpontosítva, mint amilyen az EPS.

Következtetés

Az európai épületállomány felújítása alapvető fontosságú mind az éghajlati semlegesség, mind pedig az éghajlatváltozás elleni küzdelem megvalósítása szempontjából a stabil, fenntartható gazdaság eléréséhez. Az EUMEPS és a MEPS elkötelezett az EPBD  végrehajtására  az energiahatékony szigetelőanyagok, különösen az EPS előmozdításával.

Az épületburkolat-felújítások előtérbe helyezésével, az innováció ösztönzésével és ambiciózus szén-dioxid-kibocsátási célok meghatározásával a nemzeti felújítási tervek elősegíthetik a gazdasági fellendülést, javíthatják az életkörülményeket és a lakókörnyezetet,

valamint hozzájárulnak az EU éghajlati céljainak eléréséhez

Az utólagos hőszigeteléssel kapcsolatban legtöbbször azt a kérdést teszik fel, hogy mikor fog megtérülni a beruházás? A kérdés érthető, még akkor is, ha a hőszigetelésnek számos egyéb előnye is van. A szigeteléssel együtt járó magasabb lakókomfort (nem süt a falból a hideg), a lakás kánikulában is elviselhető hőmérséklete és hogy végleg megszabadulhatunk a penésztől — mind olyan előnyök, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ennek ellenére visszatérő kérdés, hogy mégis, mennyit lehet vele megtakarítani?

A megtakarítás mértéke több változótól függ. Hat rá az épület tagoltsága, tájolása, a nyílászárók állapota, a meglévő – vagy nem lévő — szigetelés, de figyelembe kell venni a gazdasági tényezőket is, mint például a munkaerő ára, a kamatlábak és az energiahordozók árának változása. Tisztábban látunk, ha nem az egész épületre vetítjük a megtérülést, hanem egy négyzetméter falfelületet vizsgálunk.

Mennyi energiát takarítunk meg vele?

Vegyünk egy tipikusnak mondható, B30-as téglából épült házat. Ennek a falnak a hőátbocsátási tényezője (U érték) 1,5 W/m²K, és hasonló értéket mutat a 80-as évek elejéig felépült legtöbb ház fala. A javasolt hőszigetelési vastagság erre a falra 22 cm EPS, ez már a közel nulla szabályozásnak is megfelel. Ezzel a hőátbocsátási tényező töredékére, 0,17 W/m²K -re szorítható le. Egy négyzetméter felületen, egy fűtési idényben távozó (gáz köbméterben számolt) energia számértékileg megegyezik a határolószerkezet hőátbocsátási tényezőjének tízszeresével. Vagyis: a szigeteletlen fal egy négyzetmétere fűtési szezononként 15 m³ gázt veszteget el, míg a szigetelt csak 1,7-et. Ezzel 13,3 m³ gázt tudunk megtakarítani négyzetméterenként. Mivel a gáz ára köbméterenként 747 forint, ezért a megtakarítás 9.935 Ft lesz négyzetméterenként, ami egy átlagos 150 m² falfelület esetében megközelíti a másfél millió forintot.

Mibe kerül és mikor térül meg?

Ez egy átlagos épület esetében 22 cm-es hőszigeteléssel, anyag és munkadíjjal együtt egy négyzetméter kb. 22-24.000 forintba kerülhet, így a megtérülés alig több, mint két év lesz!

Vagy annyi sem, hanem azonnal. Egy tavalyi kutatás szerint a hőszigetelés Magyarországon átlagosan 15%-kal növeli meg az ingatlan értékét. Átlagos négyzetméter árral (371.000 Ft) és lakás mérettel (78,1 m²) számolva ez 4,35 millió forint értéknövekedést jelent a 3,3 millió forintos bekerülési költséghez képest. És a hírek szerint az alacsony rezsijű házak négyzetméterára kilőtt az utóbbi napokban, vagyis ez az árelőny csak növekedni fog.

De ne feledjük el: a kivitelezés után azonnal élvezzük a komfortosabb lakást, télen és nyáron is egyaránt.

Az expandált polisztirolhab (EPS) hőszigetelő lemez kiváló szigetelő képességű, kedvező áru és teljes körűen  újra feldolgozható hőszigetelő anyag, de UV hatására rosszul reagál ugyanúgy, ahogy a bőrünk is. Azzal a különbséggel, hogy amíg mi leégünk és kipirosodunk, addig a polisztirol lemez megsárgul, felülete porladásnak indul. Ez önmagában a termék minőségében nem jelent számottevő romlást, de a tárolás, szállítás és a kivitelezés folyamán erre tekintettel kell lenni.

Az EPS hőszigetelés az épületszerkezetben takartan helyezkedik el, ezért nem szükséges, hogy UV álló legyen. Ha a lapok hosszú időn keresztül közvetlen napsugárzásnak vannak kitéve, felületük roncsolódhat. A fehér lapok ilyenkor egy jól látható sárga színt kapnak, a felületen kialakuló nagyon vékony elbomlott anyagrétegből por lesz, ami némilegmegvédi a további roncsolódástól. Ragasztás előtt ezt a sárga réteget le kell csiszolni, el kell távolítani, mert már nincs meg a megfelelő tapadóképessége ahhoz, hogy a rákerülő rétegeknek megfelelő fogadó felülete legyen.

Az intenzív napsütés leginkább a grafit adalékos polisztirol lemezt veszélyezteti. Sötétszürke színéből adódóan „szívja magába” a meleget, és napsütés hatására a felszíne akár a 80 C°-ot is elérhet.

A polisztirol egy hőre lágyuló anyag, ami hosszú ideig maximum 80 C°-nak tehető ki. Ennél magasabb hőfok felett az anyag szerkezete elkezd roncsolódni, magasabb hőmérsékleten a lap felülete akár meg is olvadhat. Felületén nem látható, érzékelhető az öregedés.

Hogyan lehet megakadályozni, hogy a fent felsorolt jelenségek ne jelentkezzenek, ne olvadjon meg a grafitos lap még a homlokzatra felkerülés előtt vagy akár a homlokzaton? A válasz egyszerű. Az EPS lapokat óvni kell minden nemű sugárzástól (ezért vannak forgalomban a fényvisszaverő réteggel, illetve felületi bemetszésekkel ellátotthomlokzati lemezek). Az építkezés helyszínén fénytől és nedvességtől védve, fedett helyen tároljuk a bálákat. A felragasztást lehetőleg az árnyékban lévő oldalon végezzük! Ha már felkerült a szigetelő lap a homlokzatra, a lemezeket (illetve a teljes felületet) mindenképpen állványhálóval védjük és a lehető leghamarabb kerüljön rá (legalább) a ragasztóba ágyazott üvegháló. Azokat a lapokat, melyeken – a helytelen tárolás és kivitelezés miatt – elváltozást tapasztalunk, ne építsük be.

A MEPS Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete az építőanyagok – és benne az EPS – árának alakulása körül az utóbbi időszakban kialakult felfokozott hangulatú véleményekre kíván reagálni az alábbi közleménnyel.

Az EPS hőszigetelés 98%-ban levegőt tartalmaz és csak 2%-ban szénhidrogénből gyártott polimert. A többlépcsős gyártási folyamat során a kitermelt szénhidrogénből benzolt gyártanak, majd ebből sztirol monomert, és végül EPS polimert. Ebből az EPS alapanyagból a gyártók hőszigetelő lapokat készítenek a homlokzati hőszigetelő rendszerekhez. A sztirol monomer (SM) – amiből a hőszigetelő anyag közvetlen alapanyaga az EPS gyöngy készül – tőzsdei árucikk.

Az SM jegyzett árak lehetnek szerződésesek (a gyártók egy képlet szerint alakítják ki fő vevőik számára) és u.n. spot árak (aktuális szabadpiaci ár). Ez az ár befolyásolja az EPS gyöngy árát és kihat a termék árára is. A hőszigetelő anyag árában az alapanyag 70% körüli részarányt képvisel.

A hőszigetelő termékek gyártóinak nincs lehetőségük az alapanyag áralakulására befolyást gyakorolni.

Az EPS alapanyagra a gyártók havi árképzést alkalmaznak, viszont a monomer ára hó közben is – esetenként drasztikusan – változik. A jelenleg tapasztalható túlfűtött igény részben visszavezethető a rövid távra érvényes kedvezmények rendszerére (CSOK, 5 %-os ÁFA) valamint az esetenkénti energetikai korszerűsítésre fordítható támogatásra.

Az termelési lánc árképzését több tényező befolyásolja, ezek közül a legfontosabbak:

• a szénhidrogének árának alakulása
• rendelkezésre álló monomer mennyiség
• hőszigetelési kereslet-kínálat, szezonalitás
• szállítási kapacitás és ár
• Európa és az Európán kívüli területek (főként Ázsia) piaci igénye
• Euro és US dollár árfolyama stb.

2021. év elején sok kedvezőtlen tényező együttes jelentkezésével kellett szembenéznünk: alapanyag gyártói kapacitások szűntek meg, a szénhidrogének ára emelkedett, az amerikai SM import leállt a rossz időjárás okozta monomer gyártói kapacitás kiesése miatt, és iparágunk sem tudta elkerülni a tartályhajó szállítói kapacitás elégtelensége és a szállítási költségek megemelkedése okozta stresszt. Ehhez járult a világban és így Európában is tapasztalható építkezési láz, ami minden építési alapanyagnál részben hiányt, másrészt áremelkedést okozott. Ezt fokozta a forint értékvesztése a fő devizákhoz viszonyítva.

Európában és Magyarországon is több éve az EPS hőszigetelő termékek ára viszonylag szűk keretek között mozgott A gyártói kapacitás több mint elégséges, így a kínálati piac miatt a gyártóknak lehetőségük sincs arra, hogy az alapanyag árak mozgását teljes mértékben, a költségemelkedésnek megfelelően lekövessék saját áraikban. Erre az elmúlt évtizedben nem is volt példa.

A mellékelt grafikonon kimutattuk az alapanyag árának alakulását a 2019 I. negyedévi bázishoz viszonyítva és ugyanitt az EPS alapú hőszigetelő lemezek árának változását. Látható, hogy az EPS alapanyag ára viszonylag szűk sávban mozgott két éven keresztül és ez év elején szinte teljesen megegyezett a 2019-es bázis szinttel. Ez év február – márciusában kisebb mértékű alapanyag áremelkedés volt, majd azután az ár robbanásszerűen megemelkedett és a bázishoz képest közel 200%-ra nőtt.

Az EPS-ből készült 80-as fehér homlokzati hőszigetelő lemezek net/net árának alakulását vizsgálva a bázishoz képest árcsökkenést tapasztaltunk ez év elejéig. A termék ára januárban érte csak el a 2019-es szintet. 2021 II. negyedévében a hőszigetelő termék ára átlagosan 55%-os emelkedést mutat, ami még mindig alatta van az alapanyag áremelés mértékének.

Várjuk a monomer és ezáltal az EPS alapanyag árának stabilizálódását, hogy a hőszigetelő termékek ára hosszabb távon szűkebb sávban mozogjon.

Az építkezéssel és felújítással kapcsolatos egyik legkárosabb városi legenda szerint a falaknak lélegezniük kell ahhoz, hogy a lakásban egészséges belső klíma alakuljon ki, és ha nem megfelelő anyaggal történik a hőszigetelés, a lakótér „befullad”, „dunsztolódik”. A lélegző falak mítosza egy alapvetően felszínes, emiatt könnyen értelmezhető modellt kínál a laikusoknak, miközben az épületenergetikai-épületfizikai folyamatok ennél sokkal összetettebbek.

Egy pohár víz óránként

Vegyünk egy 65 nm-es, 30 nm külső falfelülettel rendelkező, négy ember által lakott lakást. Ennek légterében óránként 300 gramm pára keletkezik a lakók mindennapi tevékenységének (pl. főzés, tisztálkodás, takarítás) és életfunkcióinak (légzés, kipárolgás) köszönhetően. Ez bizony nem kis mennyiség: összegyűjtve éppen egy pohár víznek felel meg. Valóban gondot okozna, ha ekkora páramennyiség megrekedne a lakásban, de hiba lenne a hőszigetelés és a falazat anyagára bízni a távozását. Ha ugyanis óránként egy pohár víznek megfelelő páramennyiség el tudná hagyni a lakóteret a falakon keresztül, akkor egy minden oldalról huzatos lakásban laknánk. Ilyen úton a keletkező pára legfeljebb 3%-a diffundál, legyen szó akár csupasz, tehát a felületén lélegző falról szóló történet szerinti, akár hőszigeteléssel ellátottról. A maradék 97-98%-ot szellőztetéssel (vagy szellőztető berendezéssel) lehet csak kitessékelni.

Hogyan „lélegeznek” a falak?

Ez a könnyen érthető modell, ami éppen, hogy csak köszönőviszonyban van a realitással, alaptalan ellenérveket generál egy könnyen elérhető hőszigetelő anyaggal, a polisztirollal (EPS, , XPS) szemben; a leggyakrabban a táblás hőszigetelő keményhabokat éri a vád, hogy elzárják a kifelé igyekvő levegő, s vele a képződő pára útját. Nézzük, mi ebből az igazság!

Mint minden városi legenda, a lélegző falak mítoszának is van köze a valósághoz: a falak – még a szigetelt, vakolt falak is – valóban képesek minimális páramennyiség átengedésére. Ez azonban korántsem úgy történik, ahogy legtöbben képzelnénk! Hogyan „lélegeznek” tehát a falak? Könnyű belátni, hogy a szilárd falazaton keresztül nem járhat szabadon ki- és be a levegő. Ha ilyet tapasztalunk zárt ajtók és ablakok mellett, feltételezhetjük, hogy rések vannak a falban – ami a falazat és a nyílászárók találkozásánál, régebben épült házak esetén egyébként nem is ritka. A lélegző falak alatt azonban a párának a helyiségből – páranyomás-különbség hatására – diffúziós úton, a külső falon át történő eltávozását értik a csöppet sem műszaki fogalmat használók. Így már persze más a leányzó fekvése.

Természetes vagy műanyag? Természetes műanyag!

A lélegző falakat megfojtó, bedunsztoló hőszigetelés tévhitét többnyire a polisztirol műanyag voltára alapozzák, szemben a szálas vagy a „természetes” alapanyagú hőszigetelő anyagokkal (pl. kőzetgyapot, fagyapot) vagy akár a hőszigeteletlen falakkal. A műanyag azonban nem az ördögtől való, ráadásul műanyag és műanyag között ég és föld lehet a különbség: gondoljunk csak arra, hogy más eljárással készül egy műanyag edény, mint mondjuk egy végtagprotézis vagy egy sportcipő talpa. A polisztirol hőszigetelő tábla sajátos buborékos szerkezetét például az adja, hogy mindössze 2% polimer alapú szárazanyag-tartalommal rendelkezik, egyébként pedig a világ legtermészetesebb dolga, levegő alkotja! A levegővel teli buborékok amúgy a természetben is rendre bizonyítanak hőszigetelési hatékonyságból: a madarak a tolluk borzolásával védekeznek a hideg ellen, és az ezáltal a tollazat közé került mikroszkopikus levegőbuborékok felmelegedve védik őket a zimankótól. Ugyanígy a szőrük borzolásával dacolnak a hideggel a bundás állatok is.

A polisztirol hőszigetelés taszítja a vizet, ami kifejezetten hasznos tulajdonsága: ennek köszönhetően képes ellenállni a csapadék hatásainak. Ez azonban nincs összefüggésben a lég- és páraáteresztéssel, már csak azért sem, mert mint minden hőszigetelő anyagot, az EPS hőszigetelést is rendszerben építik be, melynek részét képezik a dübelek, ragasztók, indítósínek, az üvegszövet, s legvégül a vakolat – így a polisztirol nem önmagában védi a házat.

A lélegző falak modellje tehát egyszerűnek és kézzelfoghatónak tűnik, de ne dőljünk be a látszatnak. A hőszigetelő anyag választását sok minden befolyásolhatja az áron és a befektetés megtérülésén át a szabványoknak való megfelelésen keresztül a könnyű kezelhetőségig. Nem szükséges városi legendákkal démonizálni egy olyan korszerű anyagot, ami a kisebb büdzsével rendelkezők számára is lehetővé teszi a minőségi, előírásoknak megfelelő hőszigetelés megvalósítását. A megfelelően hőszigetelt lakás belső klímája jó eséllyel egészséges is – a szellőztetést azonban nem szabad a falakra bízni. Nyissunk ablakot a friss levegőnek!

A BfR 2019. augusztus 5-i 029/2019 sz. közleménye alapján

A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR – Bundesinstitut für Risikobewertung)kutatói nem találtak bizonyítékot a bélszövet károsodásáról, így oxidatív stresszre  vagy a polisztirol (PS) mikroplasztikus részecskék által okozott gyulladás jeleire. Ez a laboratóriumban végzett kísérletek legfontosabb eredménye.

A PS a világ egyik legszélesebb körben alkalmazott műanyag terméke. Többek között élelmiszer csomagolásokhoz és mindennapi cikkekhez, például kerékpár sisakok gyártására használják. A mikroszemcsék fogalma  olyan kis műanyag részecskékre és szálakra vonatkozik, amelyeket egyre inkább észlelnek a környezetben. A kezdeti tudományos elemzések azt mutatják, hogy az emberek szervezetébe étkezésük során  PS mikroszemcsék is kerülhetnek.

A BfR-nél végzett vizsgálat célja ezért a PS mikroműanyagok felvételének és hatásainak vizsgálata volt.  Ez azért fontos, mert csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a mikroszemcsék lehetséges hatásának felmérésére. A BfR tudósai két módszert alkalmaztak: Egyrészt humán bélhámsejtek tenyészeteit (in vitro) használták annak megvizsgálására, hogy különféle méretű (egy, négy és tíz mikrométer [μm átmérőjű) PS mikroplasztikus részecskéket képesek-e fel venni a sejtek. Másrészt egereket ezekkel a részecskékkel (in vivo) 28 napig táplálták, hogy megvizsgálják a mikroplasztikus részecskék bejutását a bélbe és a bélsejtek válaszát a PS mikroszemcsékre.

A sejttenyésztési kísérletek azt mutatták, hogy a körülbelül négy mikron átmérőig terjedő PS részecskék valóban felszívódhatnak a bél falának hámsejtjeiben. Állatkísérletek során azonban azt találták, hogy annak ellenére, hogy nagyon nagy mennyiségű, 1-10 μm méretű műanyag részecskéket adagoltak, ezeket csak alkalmanként lehet kimutatni a vizsgált bél hámsejtekben. A beadott szintek messze meghaladták azokat, amelyek az emberek számára reálisnak tűnnek. Az egerek bélszövetében vagy más szerveiben nem figyeltek meg káros hatást.

A kutatók kifejezetten rámutattak, hogy továbbra is nagy hiányosságok vannak az adatokban a mikroszemcsék  méretét és anyagát illetően. Például nem vonhatók le következtetések az egyéb műanyagból készült mikro anyagok bélre gyakorolt ​​hatásáról a generált adatok alapján. Ezért további kísérleti vizsgálatokra van szükség a mikroszemcsék  felvételének elemzéséhez és a kockázat értékeléshez.

Az állatkísérletek eredményeit közzétették az Archives of Toxicology folyóiratban: https://link.springer.com/article/10.1007/s00204-019-02478-7