EUMEPS és MEPS kimondottan támogatja az Európai Bizottság azirányú elkötelezettségét, hogy  2050-re a teljes épületállomány klímasemleges legyen. A Renovating Europe építési ágazata lényegi lehetőségeket kínál környezeti és gazdasági fejlesztésre különösen akkor, ha az olyan energia hatékony anyagok alkalmazásával jár, mint amilyen a habosított polisztirol (EPS). Hisszük, hogy a nemzeti épületfelújítási terv (NÉFT) a kulcs a sikerhez, ezért felhívjuk a figyelmet a következő prioritásokra:

1/ Azépület burkolatok termikus fejlesztése

A nemzeti épületfelújítási tervnek biztosítania kell, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az épület burkolatokra. Az energiafelhasználás és az üvegház hatású gázok csökkentésének leghatékonyabb módja az épületek hőszigetelése különösen ha az EPS-sel történik. Fontos, hogy a terv részesítse előnyben a szigetelést még mielőtt rátérnének egy alternatív fűtési rendszerre.

2/ Energia hatékonyság, mint elsődleges tüzelőanyag

Az energiahatékonyságot elsődleges megoldásnak kell tekinteni az EU éghajlat-változási célkitűzéseinek teljesítésére. A legtisztább és legolcsóbb energia az, amelyet nem használnak fel. Ezért az NÉFT-knek prioritásként kell kezelniük az olyan energiatakarékossági intézkedéseket, mint például az épületek burkolatának felújítása, mivel ez azonnali környezeti és gazdasági előnyökkel jár.

 3/Az EPS-szigetelés számos előnye

Az EPS számos előnyt kínál, többek között:

• Energiabiztonság: Az épületek hőhatékonyságának javításával az EPS csökkenti az importált energiától való függőséget, hozzájárulva ezzel az energiabiztonsághoz.
• Az elektromos hálózat stabilitása: A csökkentett energiaigény segít megelőzni a csúcsterhelést amely megterhelheti a helyi villamosenergia  hálózatot.
• Az energia ínség megelőzése: A jól szigetelt épületek csökkentik a fűtési költségeket, segítve az energiaszegénység enyhítését, különösen a kiszolgáltatott népességcsoportok körében.
• Egészség és kényelem: A jobb szigetelés javítja a beltéri komfortérzetet,
• hozzájárul az épületben lakók egészségének és közérzetének javulásához.
• Európai értékláncok: Az EPS gyártása teljes egészében Európában történik, segíti a helyi gazdaságot és fenntartható, alacsony karbon lábnyomú értékláncot biztosít
• Költséghatékonyság: Az EPS-szigetelés az egyik legolcsóbb megoldás a többi anyag között. Ezenkívül az egyik legalacsonyabb hővezetési értékkel büszkélkedhet a piacon, ami tovább növeli a hatékonyságát. Ezek az előnyök teszik gyorsabbá a beruházás megtérülését más szigetelési lehetőségekhez képest.
• Újrahasznosíthatóság: Az EPS 98%-ban levegőből és 2%-ban polisztirolból áll, így teljesen újrahasznosítható. Újrahasznosítási folyamata széles körben elterjedt az EU-ban.

4/ Elkötelezettség az alacsony szén-dioxid-kibocsátási célok mellett

Az EUMEPS sürgeti, MEPS pedig támogatja, hogy a nemzeti felújítási tervek ambiciózus, de elérhető mérföldköveket határozzanak meg a teljes élettartam alatt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az EPS olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyag, amely kulcsszerepet játszhat a következőkben e mérföldkövek elérésében. Javasoljuk a további csökkentést valamint a felújítási tervben a teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási célértékek teljesítését, az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagok használatára összpontosítva, mint amilyen az EPS.

Következtetés

Az európai épületállomány felújítása alapvető fontosságú mind az éghajlati semlegesség, mind pedig az éghajlatváltozás elleni küzdelem megvalósítása szempontjából a stabil, fenntartható gazdaság eléréséhez. Az EUMEPS és a MEPS elkötelezett az EPBD  végrehajtására  az energiahatékony szigetelőanyagok, különösen az EPS előmozdításával.

Az épületburkolat-felújítások előtérbe helyezésével, az innováció ösztönzésével és ambiciózus szén-dioxid-kibocsátási célok meghatározásával a nemzeti felújítási tervek elősegíthetik a gazdasági fellendülést, javíthatják az életkörülményeket és a lakókörnyezetet,

valamint hozzájárulnak az EU éghajlati céljainak eléréséhez

Az utólagos hőszigeteléssel kapcsolatban legtöbbször azt a kérdést teszik fel, hogy mikor fog megtérülni a beruházás? A kérdés érthető, még akkor is, ha a hőszigetelésnek számos egyéb előnye is van. A szigeteléssel együtt járó magasabb lakókomfort (nem süt a falból a hideg), a lakás kánikulában is elviselhető hőmérséklete és hogy végleg megszabadulhatunk a penésztől — mind olyan előnyök, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ennek ellenére visszatérő kérdés, hogy mégis, mennyit lehet vele megtakarítani?

A megtakarítás mértéke több változótól függ. Hat rá az épület tagoltsága, tájolása, a nyílászárók állapota, a meglévő – vagy nem lévő — szigetelés, de figyelembe kell venni a gazdasági tényezőket is, mint például a munkaerő ára, a kamatlábak és az energiahordozók árának változása. Tisztábban látunk, ha nem az egész épületre vetítjük a megtérülést, hanem egy négyzetméter falfelületet vizsgálunk.

Mennyi energiát takarítunk meg vele?

Vegyünk egy tipikusnak mondható, B30-as téglából épült házat. Ennek a falnak a hőátbocsátási tényezője (U érték) 1,5 W/m²K, és hasonló értéket mutat a 80-as évek elejéig felépült legtöbb ház fala. A javasolt hőszigetelési vastagság erre a falra 22 cm EPS, ez már a közel nulla szabályozásnak is megfelel. Ezzel a hőátbocsátási tényező töredékére, 0,17 W/m²K -re szorítható le. Egy négyzetméter felületen, egy fűtési idényben távozó (gáz köbméterben számolt) energia számértékileg megegyezik a határolószerkezet hőátbocsátási tényezőjének tízszeresével. Vagyis: a szigeteletlen fal egy négyzetmétere fűtési szezononként 15 m³ gázt veszteget el, míg a szigetelt csak 1,7-et. Ezzel 13,3 m³ gázt tudunk megtakarítani négyzetméterenként. Mivel a gáz ára köbméterenként 747 forint, ezért a megtakarítás 9.935 Ft lesz négyzetméterenként, ami egy átlagos 150 m² falfelület esetében megközelíti a másfél millió forintot.

Mibe kerül és mikor térül meg?

Ez egy átlagos épület esetében 22 cm-es hőszigeteléssel, anyag és munkadíjjal együtt egy négyzetméter kb. 22-24.000 forintba kerülhet, így a megtérülés alig több, mint két év lesz!

Vagy annyi sem, hanem azonnal. Egy tavalyi kutatás szerint a hőszigetelés Magyarországon átlagosan 15%-kal növeli meg az ingatlan értékét. Átlagos négyzetméter árral (371.000 Ft) és lakás mérettel (78,1 m²) számolva ez 4,35 millió forint értéknövekedést jelent a 3,3 millió forintos bekerülési költséghez képest. És a hírek szerint az alacsony rezsijű házak négyzetméterára kilőtt az utóbbi napokban, vagyis ez az árelőny csak növekedni fog.

De ne feledjük el: a kivitelezés után azonnal élvezzük a komfortosabb lakást, télen és nyáron is egyaránt.