A MEPS tagjai elkötelezettek a környezetvédelem ügye iránt. Vállalták, hogy termelési és egyéb hulladék a gyárakból nem kerül ki a környezetbe. Házon belül gondoskodnak az EPS hulladék újrafelhaszálásáról és szerződéses partnereikkel az egyéb hulladékok feldolgozásáról vagy  semelegesítéséről. Tevékenységüket a csatolt  Irányelv mikroműanyagok kibocsátásának megelőzésére  szerint végzik.

Épületeink hőszigetelése nemcsak gazdasági kérdés, hanem rendkívül fontos környezetvédelmi tényező is. A hatékony hőszigetelés által megtakarítható fűtési igény egyszersmind a globális felmelegedést okozó széndioxid-kibocsátást is csökkenti, takarékoskodik a szűkös fosszilis energiahordozókkal. Ebben az értelemben a hőszigetelés méretezése, a használt anyagok kiválasztása, a beépítés módja mind olyan kérdések, melyek hatással vannak környezetünkre.

Az expandált polisztirol habok előállítása a lehetőségekhez képest figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait – a polisztirol késztermék térfogatának 98%-a levegő, tehát az alapanyag felhasználás viszonylag kicsi és hulladékmentes. A habosító és töltőanyag nem tartalmaz az ózonpajzsot veszélyeztető anyagokat, freont és más halogénszármazékokat.

Nézzük egy példán, hogy alapanyag-felhasználás szempontjából mit jelent az EPS hőszigetelő anyagok alkalmazása. Tekintsünk egy átlagos, 400 légköbméter hasznos térfogatú családi házat. Hőszigeteljük a külső falait, tetőszerkezetét és talajon fekvő padlóját a hatályos méretezési szabványok szerint, a megfelelő minőségű expandált polisztirol hablemezzel! Ehhez, az alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét tekintve 670 liter nyersolaj szükséges. És hasonlítsuk össze ezt az adatot azzal, hogy a hőszigetelés a ház átlagosan 50 éves élettartama alatt milyen nagyságrendű energiahordozót takarít meg? Nos ez az érték kb. 93 ezer literre adódik! Más megfogalmazásban ez azt is jelenti, hogy mindössze néhány hónap, körülbelül egy fűtési szezon szükséges ahhoz, hogy a beépített nyersanyag mennyiségileg megtérüljön.

Bár a hőszigetelési szabványok az idők folyamán leginkább az energiahordozó-árak változását követve szigorodtak, e harmincéves folyamat során jelentősen csökkent a fűtési energia mennyiségével az emisszió is. A már említett, 400 légköbméteres ház esetében a fűtési energia megtakarítása egy másik fontos környezetvédelmi probléma, a széndioxid-kibocsátás szempontjából is érdekes adatot szolgáltat. Az 1970 előtti szabványok alapján e ház egy éves CO₂-kibocsátása 8,1 kg lehetett, ma ez az érték az EN szabványok szerint mindössze 2,2 kg. (természetesen ezen tendenciában nemcsak a fűtési igény hőszigetelés eredményezte csökkenése, hanem a fűtőberendezések korszerűsödése is szerepet játszik)

A műanyagok esetében problémát okozhat az, hogy hulladékká válásuk során nem, vagy csak nagyon nehezen bomlanak le. A környezetterhelést elkerülendő, a feleslegessé vált polisztirol hab kb. 95%-ban újrahasznosítható. A felhasználás főbb irányai: újrapréselhető hőszigetelő anyaggá, fröccsöntött műanyagok alapanyaga lehet, illetve korrozív és mállékony anyagok fagyvédő bevonata állítható elő belőle.

Az expandált polisztirolhab hőszigetelő anyagok alkalmazása tehát sokféleképpen játszik közre a környezet védelmében. A felelősségteljes, divatos szóval környezettudatos mérnöki tevékenységgel, hatékony, de gazdaságos méretezéssel sokat tehetünk a légszennyezés, az energiapazarlás, a Föld ózonpajzsának további pusztulása ellen.

Az expandált polisztirolhab (EPS) hőszigetelő lemez kiváló szigetelő képességű, kedvező áru és teljes körűen  újra feldolgozható hőszigetelő anyag, de UV hatására rosszul reagál ugyanúgy, ahogy a bőrünk is. Azzal a különbséggel, hogy amíg mi leégünk és kipirosodunk, addig a polisztirol lemez megsárgul, felülete porladásnak indul. Ez önmagában a termék minőségében nem jelent számottevő romlást, de a tárolás, szállítás és a kivitelezés folyamán erre tekintettel kell lenni.

Az EPS hőszigetelés az épületszerkezetben takartan helyezkedik el, ezért nem szükséges, hogy UV álló legyen. Ha a lapok hosszú időn keresztül közvetlen napsugárzásnak vannak kitéve, felületük roncsolódhat. A fehér lapok ilyenkor egy jól látható sárga színt kapnak, a felületen kialakuló nagyon vékony elbomlott anyagrétegből por lesz, ami némilegmegvédi a további roncsolódástól. Ragasztás előtt ezt a sárga réteget le kell csiszolni, el kell távolítani, mert már nincs meg a megfelelő tapadóképessége ahhoz, hogy a rákerülő rétegeknek megfelelő fogadó felülete legyen.

Az intenzív napsütés leginkább a grafit adalékos polisztirol lemezt veszélyezteti. Sötétszürke színéből adódóan „szívja magába” a meleget, és napsütés hatására a felszíne akár a 80 C°-ot is elérhet.

A polisztirol egy hőre lágyuló anyag, ami hosszú ideig maximum 80 C°-nak tehető ki. Ennél magasabb hőfok felett az anyag szerkezete elkezd roncsolódni, magasabb hőmérsékleten a lap felülete akár meg is olvadhat. Felületén nem látható, érzékelhető az öregedés.

Hogyan lehet megakadályozni, hogy a fent felsorolt jelenségek ne jelentkezzenek, ne olvadjon meg a grafitos lap még a homlokzatra felkerülés előtt vagy akár a homlokzaton? A válasz egyszerű. Az EPS lapokat óvni kell minden nemű sugárzástól (ezért vannak forgalomban a fényvisszaverő réteggel, illetve felületi bemetszésekkel ellátotthomlokzati lemezek). Az építkezés helyszínén fénytől és nedvességtől védve, fedett helyen tároljuk a bálákat. A felragasztást lehetőleg az árnyékban lévő oldalon végezzük! Ha már felkerült a szigetelő lap a homlokzatra, a lemezeket (illetve a teljes felületet) mindenképpen állványhálóval védjük és a lehető leghamarabb kerüljön rá (legalább) a ragasztóba ágyazott üvegháló. Azokat a lapokat, melyeken – a helytelen tárolás és kivitelezés miatt – elváltozást tapasztalunk, ne építsük be.

TERNEUZEN, Hollandia (BUSINESS WIRE) – Egy új holland üzem újrahasznosítja az expandált polisztirol (EPS) bontási hulladékot, és annak adalékanyagát is kezeli

A hollandiai Terneuzenben található PolyStyreneLoop újrahasznosító üzem a tervek szerint június 16-án nyitja meg kapuit. Az üzem léte bizonyítja az EPS-hulladék újrahasznosítására szolgáló nagymértékű, zárt körfolyamatú megoldás műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát.

A PolyStyreneLoop létesítmény az EPS hőszigeteléseket a CreaSolv® technológián alapuló fizikai újrahasznosítási eljárással fogja újrahasznosítani. Ez a technológia a Hollandiából, Németországból és más országokból származó habosított polisztirol (EPS) bontási hulladékot (épület- és építőipari szigetelésből) új, kiváló minőségű nyersanyaggá alakítja. Mindenféle szennyeződést, mint például a cementet vagy más építési maradékot, valamint a HBCD adalékanyagot biztonságosan eltávolítják, és értékes brómot nyernek vissza.

„Ez az üzem jól mutatja, hogy az EPS-ipar folyamatosan keresi a módját annak, hogy növelje újrahasznosítási képességeit” – mondta Lein Tange, a PolyStyreneLoop társigazgatója. „Ennek az üzemnek az a célja, hogy előkészítse az utat hasonló EPS-újrahasznosító üzemek építéséhez Európa többi részén.”

Az Európai Unió LIFE programjának támogatásából részesülő üzem jogi felépítése is egyedülálló. A létesítményt a PolyStyreneLoop szövetkezet építette, egy holland nonprofit szervezet, amelynek tagja a teljes polisztirolhab értéklánc több mint 70 iparági képviselője.

(Photo: Business Wire)

A terneuzeni üzem évente 3.300 tonna építési polisztirolhab bontási hulladékának újrahasznosítására lesz képes, igazolva egy olyan új újrahasznosítási folyamat műszaki, gazdasági és környezetvédelmi életképességét, amelyben a HBCD-t tartalmazó polisztirolhabok teljes mértékben integrálhatók a körforgásos gazdaságba, ahelyett, hogy az újrafelhasználásból kiesnének.

„Igazi plusz, hogy az üzem nemcsak a jelenleg keletkező hulladékról, hanem a régebbi hulladékról is gondoskodni tud” – mondta Jan Noordegraaf, az üzem társigazgatója. „Ráadásul mindezt nagyjából ugyanolyan energia befektetéssel tudjuk megtenni, mint amilyen a mechanikai újrahasznosítás, továbbá az általunk felhasznált energia kizárólag szélerőművekből származik.”

A PSLoop üzem demonstrálja az EPS építési hulladék végtelenített újrahasznosításának lehetőségét. Később az extrudált polisztirolt, vagy XPS-t, más néven Styrofoam™-et is újrahasznosítani fogja.

Az EPS egy 98%-ban levegőből és 2%-ban polimerből álló könnyű hab, amely kiváló védő- és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Az építőipari és útépítési felhasználáson kívül széles körben használják a csomagolásban is, ahol a nehéz fehéráruktól kezdve az érzékeny elektronikai cikkeken át a friss gyümölcsökig és zöldségekig, vakcinákig, sőt még a méhek védelmére is kiterjed.

A PolyStyreneLoopról

A PolyStyreneLoop a polisztirolhab értéklánc több mint 70 vállalatát képviselő szövetkezet. Tagjai közé tartoznak a polisztirol nyersanyaggyártók, a szigetelőanyag gyártók, az adalékanyagok beszállítói, a feldolgozók és az újrahasznosítók, valamint az EUMEPS, az expandált polisztirol európai gyártóinak szövetsége

https://polystyreneloop.eu/

E közlemény hivatalos, mérvadó változata az eredeti forrásnyelven közzétett szöveg. A fordítás csak az olvasó kényelmét szolgálja, és összevetendo a forrásnyelven írt szöveggel, amely az egyetlen jogi érvénnyel bíró változat.

Forrás: businesswire.com

A MEPS Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete az építőanyagok – és benne az EPS – árának alakulása körül az utóbbi időszakban kialakult felfokozott hangulatú véleményekre kíván reagálni az alábbi közleménnyel.

Az EPS hőszigetelés 98%-ban levegőt tartalmaz és csak 2%-ban szénhidrogénből gyártott polimert. A többlépcsős gyártási folyamat során a kitermelt szénhidrogénből benzolt gyártanak, majd ebből sztirol monomert, és végül EPS polimert. Ebből az EPS alapanyagból a gyártók hőszigetelő lapokat készítenek a homlokzati hőszigetelő rendszerekhez. A sztirol monomer (SM) – amiből a hőszigetelő anyag közvetlen alapanyaga az EPS gyöngy készül – tőzsdei árucikk.

Az SM jegyzett árak lehetnek szerződésesek (a gyártók egy képlet szerint alakítják ki fő vevőik számára) és u.n. spot árak (aktuális szabadpiaci ár). Ez az ár befolyásolja az EPS gyöngy árát és kihat a termék árára is. A hőszigetelő anyag árában az alapanyag 70% körüli részarányt képvisel.

A hőszigetelő termékek gyártóinak nincs lehetőségük az alapanyag áralakulására befolyást gyakorolni.

Az EPS alapanyagra a gyártók havi árképzést alkalmaznak, viszont a monomer ára hó közben is – esetenként drasztikusan – változik. A jelenleg tapasztalható túlfűtött igény részben visszavezethető a rövid távra érvényes kedvezmények rendszerére (CSOK, 5 %-os ÁFA) valamint az esetenkénti energetikai korszerűsítésre fordítható támogatásra.

Az termelési lánc árképzését több tényező befolyásolja, ezek közül a legfontosabbak:

• a szénhidrogének árának alakulása
• rendelkezésre álló monomer mennyiség
• hőszigetelési kereslet-kínálat, szezonalitás
• szállítási kapacitás és ár
• Európa és az Európán kívüli területek (főként Ázsia) piaci igénye
• Euro és US dollár árfolyama stb.

2021. év elején sok kedvezőtlen tényező együttes jelentkezésével kellett szembenéznünk: alapanyag gyártói kapacitások szűntek meg, a szénhidrogének ára emelkedett, az amerikai SM import leállt a rossz időjárás okozta monomer gyártói kapacitás kiesése miatt, és iparágunk sem tudta elkerülni a tartályhajó szállítói kapacitás elégtelensége és a szállítási költségek megemelkedése okozta stresszt. Ehhez járult a világban és így Európában is tapasztalható építkezési láz, ami minden építési alapanyagnál részben hiányt, másrészt áremelkedést okozott. Ezt fokozta a forint értékvesztése a fő devizákhoz viszonyítva.

Európában és Magyarországon is több éve az EPS hőszigetelő termékek ára viszonylag szűk keretek között mozgott A gyártói kapacitás több mint elégséges, így a kínálati piac miatt a gyártóknak lehetőségük sincs arra, hogy az alapanyag árak mozgását teljes mértékben, a költségemelkedésnek megfelelően lekövessék saját áraikban. Erre az elmúlt évtizedben nem is volt példa.

A mellékelt grafikonon kimutattuk az alapanyag árának alakulását a 2019 I. negyedévi bázishoz viszonyítva és ugyanitt az EPS alapú hőszigetelő lemezek árának változását. Látható, hogy az EPS alapanyag ára viszonylag szűk sávban mozgott két éven keresztül és ez év elején szinte teljesen megegyezett a 2019-es bázis szinttel. Ez év február – márciusában kisebb mértékű alapanyag áremelkedés volt, majd azután az ár robbanásszerűen megemelkedett és a bázishoz képest közel 200%-ra nőtt.

Az EPS-ből készült 80-as fehér homlokzati hőszigetelő lemezek net/net árának alakulását vizsgálva a bázishoz képest árcsökkenést tapasztaltunk ez év elejéig. A termék ára januárban érte csak el a 2019-es szintet. 2021 II. negyedévében a hőszigetelő termék ára átlagosan 55%-os emelkedést mutat, ami még mindig alatta van az alapanyag áremelés mértékének.

Várjuk a monomer és ezáltal az EPS alapanyag árának stabilizálódását, hogy a hőszigetelő termékek ára hosszabb távon szűkebb sávban mozogjon.

Fontos tudni azt, hogy a gyárakból EPS hulladék nem kerül ki, azt minden esetben a gyártási folyamaton belül újrahasznosítják.

Ugyancsak fontos tudni, hogy a közhiedelmekkel ellentétben az EPS hulladék teljes mértékben  újrahasznosítható

A keletkezett hulladék mennyiségéről nincsenek pontos információk,

A csomagolási EPS nagyobb mennyisége exportra kerül a csomagolt termékekkel együtt (a Magyarországon gyártott hűtőgépekkel, TV-kel stb.).  A csomagolt anyagot  kibocsátó gyárak az itthon begyűjtött anyagot részben újrahasznosítják.

Az építőipari lángálló EPS bontási hulladéka elenyésző mennyiségű, mivel a hőszigetelő termék élettartama mintegy az épületével azonos. A következő becsült adatokkal számolhatunk:

• csomagolási hulladék kb. 600t/év
• inert EPS lángálló (hőszigetelési) vágási hulladék építkezésen 1500 t/év
• épületbontási hulladék kb. 300t/év

Ebbe a körbe tartoznak a csomagolási (pl. élelmiszerek  kereskedelmi csomagolása), mind pedig építőipari célra használt  XPS = extrudált-expandált poli-sztrol (főként pince-  és lapostető szigetelésre)  termékek is

Magyarországon minden, hulladékkal kapcsolatos tevékenység (begyűjtés, szállítás, osztályozás, feldolgozás) engedélyhez kötött.

Hulladék besorolása

A polisztirol besorolását tekintve nem veszélyes hulladék (EWC 07 02 13 – ipari  műanyag hulladék vagy EWC 15 01 02 – műanyag csomagolási hulladék) .

Az építkezésenkeletkezett EPS hulladék már átalakul „műanyag építési hulladékká”  – EWC 17 02 03, ami még szintén nem veszélyes hulladék csak a feldolgozhatóság miatt kezelendő külön.

Az EPS sárga műanyag hulladék konténerbe nem helyezhető be, hulladékudvarba leadható, szelektív gyűjtőszigeten nem.

A  hivatalos http://web.okir.hu/sse/?group=EHIR   hivatkozáson  ki lehet szűrni ezzel foglalkozó cégeket. pl. műanyag, építési-bontási hulladékra.  Ennél finomabb szűrés nincsen – tehát korántsem biztos, hogy az adott cég polisztirollal foglalkozik és ha igen, folytatja is ezt a tevékenységet.. A legutolsó lista 2017-es,

Hulladék leadás, begyűjtés

A fenti hivatkozáson  EWC kódig lehet szűrni. pl. műanyag, építési-bontási hulladékra EWC 17 02 03. Az interneten azonban további keresőcímek találhatók.

• Budapesten17 hulladékgyűjtő udvar működik, amelyek azonban  kapacitásuk erejéig fogadnak EPS-t és csak teljesen tiszta, fehér anyagot vesznek át   fkf.hu
• Könnyűbeton Kft, Budapest, Szölökert u. 9 1033
• Vidékena Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének

adatbázisából lehet tájékozódni www.kszgysz.hu: Itt mind átvevő, mind pedig újrahasznosító cégek fel vannak tüntetve. Hulladék átvétele szempontjából érdemes a legközelebbi kommunális ill. hulladéklerakó céget megkeresni és tőlük az átvételre felvilágosítást kérni.

• Nepco Hungária Kft
  5126 Jászfényszaru, Albert Einstein út 1.
  Tel: +36703111851
  email: dezsi.zoltan@nepco21.com
• Fidelis Bautelephely, Csór
• Bifröszt Kft-t (8900 Zalaegrszeg, Alkotmány út, volt Petőfi laktanya)

Internetes keresési segítség:
#hulladékkezelő ,  #kommunális intézmény, #hulladéklerakó

A teljesség igénye nélkül:
A.K.S.D. Kft több, mint 80 telephellyel rendelkezik
Alcufer Kft pedig több, mint 20-szal
a Zöld Híd B.I.G.G 113 településen van jelen stb.

A HUMUSZ Szövetség honlapján van egy keresőmotor, ami sajnos nem naprakész. Itt találhatók olyan címek, ahol EPS hulladék elvileg átadható

https://humusz.hu/hulladekatvevok/kereso?tid=All&tid_1=All&tid_2=447&tid_3=All&tid_4=All&tid_5=All&postal_code=&street=&city=&title=

Hulladék feldolgozás, hasznosítás

Mind a tiszta (inert), mind pedig a vegyes, sőt szennyezett   (ragasztott, vakolt, bontott) EPS hulladék teljes mértékben újrahasznosítható. Megjegyzendő, hogy a tiszta, szennyezetlen EPS-re itthon és a környező országokban igen nagy az igény, a problémát a begyűjtés, raktározás és a szállítás jelenti.

Módszerek:

1/ Hő visszanyerés
Az EPS-ben lévő termikus energia égetéssel felszabadítható és az így hasznosul pl a Sarpi Dorogi Hulladékégetőben

2/ Könnyűbeton gyártása
szennyezett EPS-sel is megoldható. Az anyagot őrlés után adalékként súlycsökkentésre alkalmazzák.

3/ Termo-kompressziós eljárás:
Az EPS-t melegprésbe teszik és a laza szerkezetű anyagot tömbösítik. Ez a módszer elsősorban tovább feldolgozás előtti lépésként alkalmazható. A tömbök anyagágából granulátum képezhető fröccsöntésre ill. extrudálásra, a tiszta anyagból gyártott blokkok XPS alapanyaga is lehet

4/ Fizikai bontással
Ez a módszer szennyezett építési hulladék feldolgozására alkalmas.  Az egyik módszer a PSLoop üzemben használt (www.polystyreneloop.org) CreaSolv®  technológia.. Zárt rendszerben a szennyeződéseket a rendszer leválasztja és elkülöníti. Az égésgátló anyagot oldatban külön választva a brómot kinyerik.

—————————-

Egy másik oldószerrel leválasztják a poli-sztirolt, az oldószert elpárologtatják és a kinyert polimert újrahasznosításra előkészítik.

5/ Inert (tiszta) EPS teljes mértékben újrahasznosítható.

A csomagolási vagy építészeti  célra gyártott termékek előállítása során képződött hulladék anyag kb 10..15%-ban őrlés után a gyártmányokba bekeverhető a késztermék minőségének megtartása mellett.

A gyártóüzemek egyáltalán nem bocsátanak ki EPS hulladékot!

Az építkezéssel és felújítással kapcsolatos egyik legkárosabb városi legenda szerint a falaknak lélegezniük kell ahhoz, hogy a lakásban egészséges belső klíma alakuljon ki, és ha nem megfelelő anyaggal történik a hőszigetelés, a lakótér „befullad”, „dunsztolódik”. A lélegző falak mítosza egy alapvetően felszínes, emiatt könnyen értelmezhető modellt kínál a laikusoknak, miközben az épületenergetikai-épületfizikai folyamatok ennél sokkal összetettebbek.

Egy pohár víz óránként

Vegyünk egy 65 nm-es, 30 nm külső falfelülettel rendelkező, négy ember által lakott lakást. Ennek légterében óránként 300 gramm pára keletkezik a lakók mindennapi tevékenységének (pl. főzés, tisztálkodás, takarítás) és életfunkcióinak (légzés, kipárolgás) köszönhetően. Ez bizony nem kis mennyiség: összegyűjtve éppen egy pohár víznek felel meg. Valóban gondot okozna, ha ekkora páramennyiség megrekedne a lakásban, de hiba lenne a hőszigetelés és a falazat anyagára bízni a távozását. Ha ugyanis óránként egy pohár víznek megfelelő páramennyiség el tudná hagyni a lakóteret a falakon keresztül, akkor egy minden oldalról huzatos lakásban laknánk. Ilyen úton a keletkező pára legfeljebb 3%-a diffundál, legyen szó akár csupasz, tehát a felületén lélegző falról szóló történet szerinti, akár hőszigeteléssel ellátottról. A maradék 97-98%-ot szellőztetéssel (vagy szellőztető berendezéssel) lehet csak kitessékelni.

Hogyan „lélegeznek” a falak?

Ez a könnyen érthető modell, ami éppen, hogy csak köszönőviszonyban van a realitással, alaptalan ellenérveket generál egy könnyen elérhető hőszigetelő anyaggal, a polisztirollal (EPS, , XPS) szemben; a leggyakrabban a táblás hőszigetelő keményhabokat éri a vád, hogy elzárják a kifelé igyekvő levegő, s vele a képződő pára útját. Nézzük, mi ebből az igazság!

Mint minden városi legenda, a lélegző falak mítoszának is van köze a valósághoz: a falak – még a szigetelt, vakolt falak is – valóban képesek minimális páramennyiség átengedésére. Ez azonban korántsem úgy történik, ahogy legtöbben képzelnénk! Hogyan „lélegeznek” tehát a falak? Könnyű belátni, hogy a szilárd falazaton keresztül nem járhat szabadon ki- és be a levegő. Ha ilyet tapasztalunk zárt ajtók és ablakok mellett, feltételezhetjük, hogy rések vannak a falban – ami a falazat és a nyílászárók találkozásánál, régebben épült házak esetén egyébként nem is ritka. A lélegző falak alatt azonban a párának a helyiségből – páranyomás-különbség hatására – diffúziós úton, a külső falon át történő eltávozását értik a csöppet sem műszaki fogalmat használók. Így már persze más a leányzó fekvése.

Természetes vagy műanyag? Természetes műanyag!

A lélegző falakat megfojtó, bedunsztoló hőszigetelés tévhitét többnyire a polisztirol műanyag voltára alapozzák, szemben a szálas vagy a „természetes” alapanyagú hőszigetelő anyagokkal (pl. kőzetgyapot, fagyapot) vagy akár a hőszigeteletlen falakkal. A műanyag azonban nem az ördögtől való, ráadásul műanyag és műanyag között ég és föld lehet a különbség: gondoljunk csak arra, hogy más eljárással készül egy műanyag edény, mint mondjuk egy végtagprotézis vagy egy sportcipő talpa. A polisztirol hőszigetelő tábla sajátos buborékos szerkezetét például az adja, hogy mindössze 2% polimer alapú szárazanyag-tartalommal rendelkezik, egyébként pedig a világ legtermészetesebb dolga, levegő alkotja! A levegővel teli buborékok amúgy a természetben is rendre bizonyítanak hőszigetelési hatékonyságból: a madarak a tolluk borzolásával védekeznek a hideg ellen, és az ezáltal a tollazat közé került mikroszkopikus levegőbuborékok felmelegedve védik őket a zimankótól. Ugyanígy a szőrük borzolásával dacolnak a hideggel a bundás állatok is.

A polisztirol hőszigetelés taszítja a vizet, ami kifejezetten hasznos tulajdonsága: ennek köszönhetően képes ellenállni a csapadék hatásainak. Ez azonban nincs összefüggésben a lég- és páraáteresztéssel, már csak azért sem, mert mint minden hőszigetelő anyagot, az EPS hőszigetelést is rendszerben építik be, melynek részét képezik a dübelek, ragasztók, indítósínek, az üvegszövet, s legvégül a vakolat – így a polisztirol nem önmagában védi a házat.

A lélegző falak modellje tehát egyszerűnek és kézzelfoghatónak tűnik, de ne dőljünk be a látszatnak. A hőszigetelő anyag választását sok minden befolyásolhatja az áron és a befektetés megtérülésén át a szabványoknak való megfelelésen keresztül a könnyű kezelhetőségig. Nem szükséges városi legendákkal démonizálni egy olyan korszerű anyagot, ami a kisebb büdzsével rendelkezők számára is lehetővé teszi a minőségi, előírásoknak megfelelő hőszigetelés megvalósítását. A megfelelően hőszigetelt lakás belső klímája jó eséllyel egészséges is – a szellőztetést azonban nem szabad a falakra bízni. Nyissunk ablakot a friss levegőnek!

A BfR 2019. augusztus 5-i 029/2019 sz. közleménye alapján

A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR – Bundesinstitut für Risikobewertung)kutatói nem találtak bizonyítékot a bélszövet károsodásáról, így oxidatív stresszre  vagy a polisztirol (PS) mikroplasztikus részecskék által okozott gyulladás jeleire. Ez a laboratóriumban végzett kísérletek legfontosabb eredménye.

A PS a világ egyik legszélesebb körben alkalmazott műanyag terméke. Többek között élelmiszer csomagolásokhoz és mindennapi cikkekhez, például kerékpár sisakok gyártására használják. A mikroszemcsék fogalma  olyan kis műanyag részecskékre és szálakra vonatkozik, amelyeket egyre inkább észlelnek a környezetben. A kezdeti tudományos elemzések azt mutatják, hogy az emberek szervezetébe étkezésük során  PS mikroszemcsék is kerülhetnek.

A BfR-nél végzett vizsgálat célja ezért a PS mikroműanyagok felvételének és hatásainak vizsgálata volt.  Ez azért fontos, mert csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a mikroszemcsék lehetséges hatásának felmérésére. A BfR tudósai két módszert alkalmaztak: Egyrészt humán bélhámsejtek tenyészeteit (in vitro) használták annak megvizsgálására, hogy különféle méretű (egy, négy és tíz mikrométer [μm átmérőjű) PS mikroplasztikus részecskéket képesek-e fel venni a sejtek. Másrészt egereket ezekkel a részecskékkel (in vivo) 28 napig táplálták, hogy megvizsgálják a mikroplasztikus részecskék bejutását a bélbe és a bélsejtek válaszát a PS mikroszemcsékre.

A sejttenyésztési kísérletek azt mutatták, hogy a körülbelül négy mikron átmérőig terjedő PS részecskék valóban felszívódhatnak a bél falának hámsejtjeiben. Állatkísérletek során azonban azt találták, hogy annak ellenére, hogy nagyon nagy mennyiségű, 1-10 μm méretű műanyag részecskéket adagoltak, ezeket csak alkalmanként lehet kimutatni a vizsgált bél hámsejtekben. A beadott szintek messze meghaladták azokat, amelyek az emberek számára reálisnak tűnnek. Az egerek bélszövetében vagy más szerveiben nem figyeltek meg káros hatást.

A kutatók kifejezetten rámutattak, hogy továbbra is nagy hiányosságok vannak az adatokban a mikroszemcsék  méretét és anyagát illetően. Például nem vonhatók le következtetések az egyéb műanyagból készült mikro anyagok bélre gyakorolt ​​hatásáról a generált adatok alapján. Ezért további kísérleti vizsgálatokra van szükség a mikroszemcsék  felvételének elemzéséhez és a kockázat értékeléshez.

Az állatkísérletek eredményeit közzétették az Archives of Toxicology folyóiratban: https://link.springer.com/article/10.1007/s00204-019-02478-7

Közismert, hogy 10 cm-nél vastagabb EPS hőszigetelés esetén bizonyos épülettípusok esetében a jelenlegi tűzvédelmi előírások megkövetelik a nyílások feletti, vagy az épületen körbevezetett tűzgát kialakítását. Ez a követelmény minden előzetes vizsgálat nélkül került a rendeletbe, nincs műszaki oka a 10 cm-es vastagságnak. A vizsgálat célja az volt, hogy ezt a határértéket egy szabványos vizsgálat igazolja, vagy cáfolja meg. A hőszigetelés anyagát és vastagságát úgy választottuk meg, hogy az akár egy passzívház szigetelési igényének is megfeleljen.

A vizsgált hőszigetelő rendszer a vonatkozó szabványban meghatározott vizsgálóépületen került felépítésre (1. ábra). A vizsgálóépület vasbetonváza a földszinten 30 cm (a megfigyelőterekben 20 cm) vastag YtongClassic pórusbeton kitöltőfalazatot kapott. A tűztér kitöltőfalazatában 120×120 cm-es fa nyílászáró került beépítésre (a falazat külső síkjába, a vizsgálat miatt kifelé nyílóan elhelyezve, a hézagok PUR habbal tömítve), az első emeleti megfigyelőtérben pedig ugyanekkora, de ablak nélküli nyílás került kialakításra úgy, hogy a nyílások közötti tömör falszakasz magassága 130 cm volt.
A megfigyelőszint feletti szinten a födém síkja felett egy 1,30 m magas, tömör mellvédfal készült. Az ablak káva és a tűztéri kitöltőfal belső felülete vékony cementes tapasszal lett bevonva.

A vizsgálathoz a tűztérben, meghatározott módon elhelyezett, 650 kg tömegű fenyőfa máglya égése szolgáltatta a 45 percen át tartó, folyamatos tűzhatást.

A modellépület külső felületén a MÉVSZ irányelvekben meghatározott elvek alapján került kialakításra a vizsgált hőszigetelő rendszer, a következő alkotóelemekből:

• cementes ragasztóréteg, ~1 cm
• grafitadalékos EPS homlokzati hőszigetelés, 30 cm
• 145 g/m² egységtömegű felületerősítő üvegszövetháló, (a ragasztáshoz is használt) cementes ágyazórétegbe simítva, ~3-4 mm
• 1,5mm szemcsenagyságú, akrilgyanta bázisú vékonyvakolat, a hozzá tartozó alapozóval.

Az EPS lapok perem-pont ragasztással kerültek elhelyezésre, dűbelezésés sarokélvédők nélkül. A nyílások felett nem került beépítésre ásványgyapot betét, a kritikus csomópont tűzzel szembeni ellenállóságát az EPS lapok mögül indított és homlokzatra kihajtott üvegszövet csík, illetve a teljes homlokzati felületen – és a kávába is behajtva – cementes ragasztórétegbe simított üvegszövetháló, valamint a rákerülő vékonyvakolat réteg biztosította. A lábazat és az oldalsó lezárás az üvegszövet nem éghető felületre történő rátakarásával készült, természetesen itt is teljes felületen ragasztórétegbe ágyazva.

A máglya meggyújtását követő 5. percben történt az ablak nyitása, innentől kezdve a kifejlődött és a nyíláson kicsapó tűz folyamatosan érte a homlokzatot. A tűztér hátsó oldalán kialakított szellőzőnyílások folyamatos szabályozása (szükség esetén nyitása, zárása) biztosította a szabványos tűztéri hőmérséklet-emelkedést. (2. ábra)

A tűzterjedési határérték (T_h) az a percben mért és megadott időtartam, amely a következőjelenségek bármelyikének bekövetkezéséig eltelik:

1. a homlokzati bevonat, burkolat, hőszigetelő rendszer felületi égése által okozott károsodása mellvédfal felső síkjáig terjed;
2. b) a homlokzati bevonat, burkolat, hőszigetelő rendszer felületi égése a tűztéri ablaknyílás oldalától vízszintes irányban a modell teljes magasságában bármely helyen 1,50 m-re terjed;
3. c) a tűztérből kilépő, az értékeléshez számításba veendő lángzónában adott pontokban mért hőmérséklet (T_lz) és a megfigyelőszinti ablaknyílásban fellépő (vetületében mért) hőmérséklet (T_any) különbsége – 2 percnél hosszabb időtartamon keresztül – nem nagyobb 300 K-nél (3. ábra):

T_lz – T_any≤ 300 K

d) burkolati rendszerek esetében az egyes elemek tömeges és/vagy veszélyes mértékű lehullása (5 kg-nál nehezebb darabok lehullása).

Mivel a szabványban meghatározott feltételek egyike sem fordult elő a vizsgálat megkezdésétől számított 45 percen belül, így a szerkezet teljesítette az OTSZ-ben meghatározott T_h=45 perc homlokzati tűzterjedési határérték követelményt, tiszta polisztirol hőszigeteléssel, tűzgát nélkül. A vizsgálat fényében érdemes lenne átgondolni, hogy a jelenlegi tűzvédelmi követelményeket módosításával a kockázatot nem növelő, de egy egyszerűbben kivitelezhető, költségkímélő megoldást adjunk a szakmagyakorlók kezébe.

A vizsgálatról készült videó: https://youtu.be/BP9nQvEizXo

1. kép – A falfelület vizsgálat közben

2. kép – A falfelület a vizsgálat után

3. kép – A vékonyvakolat réteg eltávolítása után láthatóvá vált EPS kiolvadás kiterjedésének mértéke

A teljes cikk letölthető pdf-ben: Jól vizsgázott a tűzgát nélküli EPS hőszigetelés

Lakóház felújítása hőszigeteléssel

A családi lakóházak külső felújítása két okból szokott látókörbe kerülni: 1. elhasználódott, avult a homlokzat- képzés, a külső mázolás, a tetőfedés, vagy 2. épület- energetikai felújítást céloz meg az ingatlantulajdonos, utólagos hőszigeteléssel.

Jelen írás ez utóbbit járja körül a „sátortetős- Magyarország” egyik 10 x 10 m-es (80 m2-es, 2,70 m belmagasságú) földszintes, magastetős, be nem épített padlásteres, talajon fekvő padlós, sátortetős lakóépülete kapcsán.

Az ilyen jellegű beavatkozások esetében legtöbbször megbízható iparost keresnek a tulajdonosok és tőlük kérnek tanácsot arra vonatkozóan (is) hogyan kezdjék, milyen megoldással és milyen mértékben. A válasz egyszerű szokott lenni; „dryvitezzék le a homlokzatot 5-6 cm hungarocellel és meglátják milyen sokat fognak megtakarítani!”

Lássuk be a javaslat ugyancsak leegyszerűsített. Igaz, hogy általában a legnagyobb hőveszteséget a homlokzati falak képezik, de csak azok felújítása nem biztosít igazán ideális megoldást, sőt… Ha a külső hőszigetelés megáll a homlokzat alsó síkján és az eresz alatt, szigetelés nélkül hagyva a talán legmarkánsabb két hőhidat a lábazatot és a koszorút, két veszélyes penészedési sáv alakul ki. Intenzívebb lesz, az un. kerülő úton történő hőáramlás.

További fontos kérdés: – Mi van, ha nem áll rendelkezésre a teljes beavatkozáshoz szükséges pénz? Olyankor mi legyen a sorrend?

Célszerűen a legnagyobb veszteségarányt képező térelhatároló volna az első, majd az alacsonyabb felé haladva a többi.

A hőveszteségek mértéke általában: talaj felé, beleértve a lábazatot is kb. 15%, külső falakon kb. 40%, külső nyílászárókon kb. 20%, tetőn, beleértve a koszorút is kb. 25%.

(a hőtermelő berendezés és a fűtési rendszer hatásfokát figyelembe kell venni a felhasznált energia és az épületszerkezetek hővesztesége közötti különbség értékelése során)

Az általánosból kiinduló optimális beavatkozási sorrend tehát: 1. homlokzati hőszigetelés, 2. padlásfödém, 3. ablakcsere, 4. lábazat hőszigetelése.

A vizsgáljunk meg egy épületet:

Eredeti állapot: falazatok; B 30-as téglából normál külső-, belső vakolással, padlásfödém; E gerendás, EB béléselemes, beton lábazat, kapcsolt gerébtokos faablakok.

Utólagos beavatkozások: 8 cm-es hőszigetelő rendszer a homlokzatokon, 6 cm-es lábazati hőszigetelés, ablak- és bejárati ajtó-cserék 1,1-es műanyag szerkezetekre, padlásfödémen 15  cm vastag EPS utólagos hőszigetelés.

Tekintsük át a meglévő állapotot és a tervezett beavatkozások hatását a hőveszteségekre, hőszükségletre:

A teljes cikk letölthető pdf-ben: Lakóház felújítása hőszigeteléssel