Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió emelje 30%-ra a 2030-ig történő energiamegtakarításra vonatkozó célját

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió emelje 30%-ra a 2030-ig történő energiamegtakarításra vonatkozó célját

Az Európai Unió azt javasolja, hogy a tagországok emeljék az energiahatékonyság javítására vonatkozó 2030-ra kitűzött céljaikat 20%-ról 30%-ra – segítve ezzel az unión kívüli földgáztól való függetlenedésüket és elősegítve a káros környezeti hatások csökkentését.
(Az Európai Bizottság sajtóközleménye teljes terjedelmében ide kattintva olvasható!)

Az energiahatékonyság javítására megfogalmazott cél 30%-ra emelését még a Barroso-kabinet javasolta működése utolsó pillanatában – részben már a hivatalba lépő Juncker vezette adminisztráció nyomására –, de sokan úgy vélik, hogy még ez az új cél is túl alacsony.
Sokáig az sem volt világos, hogy lesz-e egyáltalán bármiféle energiahatékonysági cél.
Még 2008-ban az EU három célt határozott meg maga számára 2020-ra: az energiahatékonyság 20%-os növelését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését és a megújuló energiaforrások használatának 20%-os részarányának elérését.
Több tagállam úgy érezte, hogy ezek a konkrét célok nem adnak elég rugalmasságot nekik. Januárban az Európai Bizottság a szén-dioxid kibocsátás kötelező 40%-os csökkentését javasolta 2030-as határidővel, ezzel együtt elvetve a megújuló energiák részarányára vonatkozó célkitűzés megújítását. Úgy tűnt, hogy az energiahatékonyságra vonatkozó célok is szemétkosárba kerülnek a 2020-as első határidő lejárta után.
Az EU energiaügyekért felelős biztosa,   Günther Oettinger azonban védelmébe vette a célkitűzéseket, amelyek támogatnák a kormányokat abban, hogy az energiahatékonyság révén az energiafogyasztás 2030-ban 30%-al legyen a 2007-ben erre az időpontra jósolt szint alatt.
Kijelentette, hogy a javaslat, ami a meglevő és új épületeket és berendezéseket egyaránt érinti, „az EU motorja lehetne az ellátási biztonság, az innováció és a fenntarthatóság felé”.
Az EU becslése szerint minden járulékos 1% energiamegtakarítás az EU gázimportjának 2,6%-os csökkentését tenné lehetővé, hozzájárulva ezzel az energiakitettség csökkentéséhez.
Az energiahatékonyság növelése egyszersmind a szén-dioxid kibocsátás legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb módját is jelentené.
– Célunk, hogy pozitív jelzést adjunk a piacnak és támogassuk az energiahatékonyságot növelő technológiákba történő befektetéseket.– mondta  Oettinger.

„Az energiahatékonyság növelése érdekében hozott járulékos intézkedéseknek elsősorban az épületek és a termékek energiahatékonyságát kell érinteni és ezáltal jelentős mértékben kell foglalkozniuk a szén-dioxid kvótakereskedelemben nem érintett szektorokkal. Ez azzal az előnnyel is kecsegtetne, hogy az építőipar, amely az EU GDP-jének körülbelül 10%-át teszi ki, a válság utáni növekedés legígéretesebb hajtóereje lehetne.”

“Az energiahatékonyságnak a „2030” elnevezésű dokumentumban megfogalmazott kormányzati munka szerves részévé kellene válnia , ezzel együtt szükséges lenne a jelenlegi monitoring és jelentési rendszerek újragondolása is. Az energiahatékonyság ezáltal a tagállamok versenyképes, biztonságos és fenntartható energiaellátásra vonatkozó nemzeti alapkoncepciójának meghatározó eleme kell legyen. Ez tenné lehetővé, hogy nemzeti és régiós klíma- és energiapolitikai irányelvek és intézkedések a mostaninál lényegesen nagyobb összhangban legyenek. “

“A Bizottság korábban 25%-os energiamegtakarítási szintet határozott meg egy, a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó klíma- és energiapolitikával foglalkozó tanulmányában, mert ezáltal látta a legköltséghatékonyabb módon elérhetőnek a fő célt, a 40%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést. Látva azonban, hogy az Európai Unió energiabiztonsága és energiafüggőségének csökkentése napról napra nagyobb jelentőséget kap, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy jogosnak tűnik a 25%-is energiahatékonyság-javulási szint 30%-ra emelése.
Ez ugyan éves szinten 30  milliárd euroval növeli a 2030-ra meghatározott éghajlatváltozási és energiaügyi célok eléréséhez szükséges költségeket, de még így is kézzel fogható előnyöket hoz az energiabiztonság és a gazdaság területén.”
(Részletek a Bizottság közleményéből)

A Bizottság bejelentése több hónapos kemény tárgyalások eredménye. Az EU vezetői októberi találkozójukon döntik el, hogy az új energiahatékonysági cél jogi értelemben is kötelező lesz-e a tagállamokra nézve.
Az EU ezzel egyidejűleg megerősítette, hogy a 2020-ra kitűzött 20%-os energiahatékonysági cél csak akkor látszik elérhetőnek, „ha valamennyi tagállam teljes mértékben végrehajtja a korábban közösen hozott jogszabályokban foglaltakat.”
Jelen pillanatban az EU úgy becsüli, hogy az energiahatékonyság javulása 2020-ra csak 18-19%-ot fog kitenni a megcélzott 20% helyett.

 

   

Posted in: